196 cikk rendezése:
1. cikk / 196 Köztisztviselői jubileumi jutalom – kedvezmény nélkül
Kérdés: Egy köztisztviselő jogviszonya a nők kedvezményes öregségi nyugdíja betöltése miatt megszűnik. Iskolai tanulmányait befejezve öt évet KISZ-bizottsági tagként, majd közalkalmazottként, később – 2011 óta – köztisztviselőként dolgozott megszakítás nélkül, így összesen 40 év jogviszonnyal rendelkezik. Amikor még közalkalmazott volt, a jubileumi jutalom számításához figyelembe vették a KISZ-bizottsági tagként létesített munkaviszonyát, azonban köztisztviselőként ezen időszakot kivette a munkáltató. Most, hogy nyugdíjba megy, felmerült a 35 vagy 40 év jubileumi jutalomra jogosult-e a köztisztviselő? Az a rendelkezés, miszerint a 40 évi közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat kell kifizetni, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből négy év vagy ennél kevesebb van hátra, alkalmazható-e ezen esetben?
2. cikk / 196 Nyugdíjas pedagógus – a jogviszony-megszüntetés feltételei
Kérdés: A Púétv. szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jogviszonya fenntartása mellett korábban már kérte a nyugdíja megállapítását a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak alapján, és azt azóta igénybe is veszi. Amennyiben a nyugdíj mellett foglalkoztatott pedagógus jelzi munkáltatójának, hogy szeretné jogviszonyát felmentéssel megszüntetni, az esetben a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkáltató köteles-e felmentéssel – felmentési idő kiadásával – megszüntetni a jogviszonyt, vagy e tekintetben felajánlhatja-e például a közös megegyezés jogcímén történő jogviszony-megszüntetést? A Púétv. 3. §-ának 26. pontjában foglaltak alapján nyugdíjasnak minősülés vonatkozásában van-e különbség a tekintetben, hogy az érintett pedagógus öregségi nyugdíjat, vagy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglaltak szerinti, „nők 40”-et igényelte meg korábban, vagy e vonatkozásban mindkét esetben egyaránt nyugdíjasnak minősül a pedagógus, és alkalmazható a Púétv. 49. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti felmentési lehetőség? Ez alapján a végkielégítésre való jogosultság vonatkozásában is mindkét esetben nyugdíjasnak minősül már a pedagógus, és felmentés esetén sem illeti meg egyik esetben sem a végkielégítés? Amennyiben a munkáltató a pedagógus kérésére nyugdíjasnak minősülésre tekintettel felmentéssel szünteti meg a jogviszonyt, azt csak felmentési idő biztosítása mellett teheti meg?
3. cikk / 196 Egészségügyben dolgozóra alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvek
Kérdés: Egészségügyi intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló élelmezésvezető (52) szakképesítésű/szakirány megnevezésű élelmezési osztályvezető a 1630/2022. Korm. határozat 1. d) pontja szempontjából egészségügyi szakdolgozónak minősül-e, így alkalmazni kell-e rá az 1700/2012. Korm. határozatot?
4. cikk / 196 Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság – a meghatározó időpont
Kérdés: Az Mt. 77. §-a (2) bekezdésének első pontja szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint a végkielégítés az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti mértéke attól függően, hogy a munkaviszony három–öt, tíz–tizenöt, húsz–huszonöt éve áll fenn, további egyhavi, kéthavi vagy háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha például a munkaviszony a munkáltató felmondása alapján, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Hogyan kell értelmezni az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultsági feltételt? Mikor kell a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkavállaló védett korúnak minősül-e, ami alapján az emelt összegű végkielégítés megilleti? A védett korúak egységesen a felmondás közlésének időpontjában válnak jogosulttá az emelt összegű végkielégítésre is, vagy pedig a felmondási idő hossza, illetve az ötéves védett időszakból még hátralévő idő befolyásolja ezt a jogosultságot, és például a nyugdíjhoz már közel álló védett korú munkavállaló egy hosszabb felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnéséig „elveszti” jogosultságát a magasabb összegre? Konkrét példával: a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének időpontjában öt éve áll fenn, így kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. A munkavállaló a felmondás közlésekor védett korú, de a felmondási idő alatt betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (illetve megszerzi az előírt szolgálati időt), ami alapján a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas munkavállalónak minősül. Jár-e a munkavállalónak az emelt összegű végkielégítés?
5. cikk / 196 Szabadság felmentési időre
Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?
6. cikk / 196 Nyugdíjas munkaviszonyának megszüntetése a közvállalatnál – juttatási lehetőségek
Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltató adhat-e végkielégítést vagy megállapodás szerint pluszjuttatást (bért), ha közös megegyezéssel szünteti meg a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát? A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének időpontjában betöltötte a 65. életévét, nyugdíjra jogosultságot szerzett. Ugyanannál a munkáltatónál harminc év jogviszonnyal rendelkezik.
7. cikk / 196 Nyugdíjas köztisztviselő felmenthetősége és a "nők 40"
Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője jogosulttá vált a nők kedvezményes – negyvenéves jogosultsági idővel – nyugdíjára, melyet köztisztviselői jogviszonya mellett megállapíttatott és egyidejűleg szüneteltet is. Most megszüntetné közszolgálati jogviszonyát, a végleges nyugállományba vonulás mellett dönt. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjára hivatkozva felmentéssel megszüntethető-e közszolgálati jogviszonya? Jelenleg nyugdíjasnak minősül-e a 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, és akkor a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján menthető fel?
8. cikk / 196 Nyugdíjassá válás – a következmények
Kérdés: Egy munkavállaló betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és megszerzi a szükséges szolgálati időt, majd nyugdíjasként tovább kíván munkát végezni. Helyes-e az az elgondolás, hogy ezen tényre tekintettel munkajogi értelemben teendője nincs a munkáltatónak, azaz nem kell erre figyelemmel munkaszerződést módosítani? Továbbá helyes-e az az elgondolás, mely szerint a munkáltatónak az az előnyös, ha a nyugdíjas munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyban áll vele, hiszen ebben az esetben nem kellene megindokolnia az esetleges felmondást?
9. cikk / 196 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosultság – két szék között
Kérdés: Óvodapedagógusnak 2023. szeptember 21-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg jogviszonyának megtartása mellett. A közalkalmazotti jogviszonyban a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomhoz 39 év jogosultsági idővel rendelkezett. Ha a dolgozó a nyugdíjazása miatt megszüntette volna a jogviszonyát, a Kjt. szerint részére a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor (amennyiben legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik) az utolsó munkában töltött napon ki kellett volna fizetni. 2023-ban nem került kifizetésre a 40 éves jubileumi jutalom összege, mivel jogviszonyát nem szüntette meg. A 2024. január 1-jétől életbe lépett Púétv. szerint a dolgozó szakmai gyakorlatába beszámításra került még 3 év jogviszony, így a dolgozónak 2024-ben már 43 év köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító ideje lett. 2023-ban kellett volna kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha igen, milyen dátummal? 2024-ben kellene a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalmat kifizetni, bár az új számítás szerint 43 év jogosító idővel rendelkezik, vagy elesik a dolgozó a 40 éves jutalomtól, ami közel bruttó 3.000.000 Ft-ot jelent az ő esetében?
10. cikk / 196 Nyugdíjasnak minősülés
Kérdés: Az egyik munkavállalónk február 28-án töltötte be a 65. életévét. Szervezeti okokra hivatkozással szeretnénk megszüntetni a jogviszonyát március végével. Nincs információnk arra vonatkozóan, hogy elindította-e a munkavállaló a nyugdíjazását. Védett korúnak minősül-e a munkavállaló, vagy nyugdíjasként kell-e kezelnünk? (Emelt összegű végkielégítésre jogosult-e, vagy akár indoklás nélkül is megszüntethetjük a jogviszonyát?)
