Találati lista:
81. cikk / 103 Munkaerő-közvetítés – hogyan kérhető?
Kérdés: Szállítmányozási területen keresnénk sofőröket határozott időre, hazai munkaerő hiányában akár uniós tagállamok állampolgárait is felvennénk. Hogyan kérhetünk munkaerőt és azon belül uniós tagállamok állampolgárainak a kiközvetítését?
82. cikk / 103 Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?
Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
83. cikk / 103 Önkéntes tevékenység – kell-e munkavállalási engedély
Kérdés: Alapítványunk széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, egy kanadai testvérszervezetünk önkéntesei segítenének egy közösségi ház felújításában, a kanadai fiatalok legfeljebb mennyi időre jöhetnek Magyarországra? Kell-e foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedélyt kérni?
84. cikk / 103 Munkavállalási engedély – a kérelem elutasítása szakképzettséget igazoló okirat hiánya miatt
Kérdés: Indiai munkavállalókat alkalmaznánk éjjel-nappali élelmiszerüzletünkbe. Tudomásunk szerint az ilyen kiskereskedelmi vegyes üzletben eladóként dolgozó személyeknek nem kell szakképzettséggel rendelkezniük. A munkaügyi központ mégis erre hivatkozva utasította el az engedély iránti kérelmet, pedig az érintett személyek érettségi bizonyítványát és annak a hiteles magyar fordítását becsatoltuk. Jogszerű volt-e munkaügyi központ határozata?
85. cikk / 103 Változó munkavégzési hely – mikor tilos az elrendelése?
Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?
86. cikk / 103 Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor
Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
87. cikk / 103 Távmunkavégzés – hetente egyszer?
Kérdés: Minősíthetjük-e távmunkavégzésnek azt, ha a munkavállalónk hetente egy munkanapot rendszeresen a céges irodától távol dolgozik?
88. cikk / 103 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
89. cikk / 103 Szakszervezeti minőség igazolása
Kérdés: 150 főt foglalkoztató cég vagyunk. A közelmúltban kaptunk egy levelet, amelyben egy számunkra ismeretlen szakszervezet jelezte, hogy bizalmi csoport alakult nálunk, és ennek vezetője egyik munkavállalónk. Hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban működik ez a szakszervezet, és hogy kik a tisztviselői?
90. cikk / 103 Munkavédelmi képviselő választása
Kérdés: A cégünknél a munkavállalók létszáma idén nyáron elérte az 50 főt; mindenki a székhelyen dolgozik, telephelyünk nincs. Eddig senki nem kezdeményezte munkavédelmi képviselő megválasztását, de úgy tudjuk, most már kötelező lesz. Akkor is le kell bonyolítanunk a választást, ha egyébként a munkavállalók nem akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni?
