115 cikk rendezése:
101. cikk / 115 Távolléti díj számítási módjai
Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?
102. cikk / 115 Szabadság – meghatározott helyen, bekapcsolt mobillal
Kérdés: Az év vége közeledtével ki kell adnunk a felhalmozódott szabadságokat. Ugyanakkor cégünknek van munkája, ami miatt egyes, szabadságon lévő munkavállalókat előreláthatóan be kell majd hívnunk egy-egy napra. Kötelezhetők-e arra, hogy tartsák bekapcsolva a mobiltelefonjukat, illetve meghatározhatjuk-e, hogy hol töltsék el a szabadságukat (a munkáltatótól olyan távolságra, hogy akár néhány óra alatt beérjenek, ha szükséges)?
103. cikk / 115 Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt
Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
104. cikk / 115 Változó munkavégzési hely kölcsönzött munkavállalóknak
Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, és a kölcsönzött munkavállalóink részére az egyik kölcsönvevő változó munkavégzési helyet szeretne kikötni. Több telephelye is van, ahol foglalkoztatni tudja őket, de a kiküldetés szabályai szerint az időtartam korlátozott lenne, illetve további költségekkel járna, amit szeretne elkerülni. Van lehetőség változó munkavégzési hely alkalmazására kölcsönzött munkavállalók esetén? Ha igen, akkor ki dönt a munkavégzési hely megváltoztatásáról, illetve miről kell tájékoztatni a kölcsönzött munkavállalókat?
105. cikk / 115 Készenlét – a bekapcsolt mobil?
Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?
106. cikk / 115 Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"
Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
107. cikk / 115 Munkabérigény és a rendelkezésre állási kötelezettség megszegése
Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?
108. cikk / 115 Rendkívüli munkavégzés kétszer egy nap
Kérdés: Egyik munkavállalónkat a heti pihenőnapján kívánjuk rendkívüli munkavégzésre kötelezni. Mivel előre látjuk, hogy csak szombat reggel 8 és 10 óra, valamint 11 és 13 óra között van szükségünk a munkájára, megtehetjük-e azt, hogy 10 órakor hazaengedjük, de később – mintha ez akkor derülne ki – ismét felhívjuk telefonon, visszahívjuk 11 órára, és ebből következően nem fizetjük ki számára a 10 órától 11-ig tartó időszakot?
109. cikk / 115 Munkaidő – mikor kezdődik?
Kérdés: Építőipari szolgáltatást nyújtó vállalkozást vezetek. Gyakorlatunk szerint a fizikai alkalmazottaim reggel 7-re érkeznek a telephelyre, a szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat összekészítik, bepakolják a furgonba, majd magam szállítom őket az adott építkezés helyszínére. Délután szintén én viszem őket vissza a telephelyre, ahol kipakolnak, majd átbeszéljük a másnapi terveket. Véleményem szerint a munkaidejük a munka tényleges megkezdésétől számítandó, vagyis amikor a helyszínen dolgozni kezdenek, így az órabérüket is ekkortól számolom. A munka pedig "a szerszámok letételével" fejeződik be. Szerintük helytelenül járok el, ezért kérem a segítségüket. Kellene díjazást fizetnem az embereimnek a kérdéses időre?
110. cikk / 115 Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért
Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
