Pihenőidő alatti rendelkezésre állás

Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munka­időn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)
Részlet a válaszából: […] A minden munkanapon, pihenőnapon, munkaszüneti napon 24 órában történő elérhetőség és munkavégzés céljából történő megjelenés munkáltatói előírása a készenlét munkajogi jogintézményének felelne meg. Közalkalmazottak készenlétére is az Mt. 110-112. §-át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Azonnali hatályú felmondást követő próbaidő

Kérdés: Megteheti-e a munkáltatóm, hogy ha itthon vagyok egy hetet (nem az én hibámból), és ők ezt nem akarják kifizetni, akkor leszámoltat azonnali hatállyal, és aznap visszavesz próbaidőre me­gint?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló önhibáján kívül nem teljesíti munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét, akkor ezért a munkaviszony megszüntetésének nem lehet helye. Az azonnali hatályú felmondásra akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Vezető állású munkavállaló munkaszerződése

Kérdés: A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében miről lehet megállapodni? Ha jól tudom, akkor változott a szabályozás márciusban; igaz az, hogy a vezető állású munkavállalónak innentől kezdve akkor is dolgoznia kell, ha egyébként beteg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2014. március 15-én hatályba lépett rendelkezései szerint a vezető állású munkavállalókra nézve munkaszerződésük széles körben eltérhet a törvényi rendelkezésektől.Az Mt. általános szabályaitól eltérően, amely szerint munkaszerződés a törvény Második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Állásidő iskolaszövetkezeti munkaviszonyban

Kérdés: Több helyen is azt olvastam, hogy a diákmunkásoknak nem jár állásidő. Miként kell kezelni azt, ha a diákokkal megkötjük ugyan az egyedi munkaszerződésüket, ami alapján kiküldjük őket a megrendelőhöz, de ott mégsem kapnak munkát (ami hagyományos munkavállaló esetében állás­idő lenne)?
Részlet a válaszából: […] Iskolaszövetkezeti munkaviszonyban az iskolaszövetkezet munkáltató és a diák munkavállaló két típusú megállapodást kötnek egymással. Az első egy keret-munkaszerződés, amely a lehetséges jövőbeni foglalkoztatások alapvető kereteit határozza meg, míg a másik az egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon, havibéreseknél

Kérdés: 92. lapszámukban szerepelt az 1783. kérdés, amely a keresőképtelenség elszámolásával foglalkozott munkaszüneti napon. Erre a kérdésre szeretnénk bővebb választ kapni havibéres munkavállalóra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] Az Olvasó által hivatkozott cikk kérdése a következő volt:Jól értelmezem-e, hogy az életbe lépő változások után munkaszüneti napon senkinek nem írunk betegszabadságot, hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Igazolatlan távollét – szabadság helyett

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha azon munkavállalójának, aki szabadságra menne, viszont már ki lett neki adva az éves összes szabadsága, igazolatlan távollétet ad?
Részlet a válaszából: […] Igazolatlan távollétről általában akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén az előírt munkaidőben, és sem munkaviszonyra vonatkozó szabály, sem a munkaszerződése, sem a munkáltató engedélye alapján nem mentesül a munkavégzési és rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban úgy rendelkezik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a betegszabadságra vonatkozó 126. § szabályait [Mt. 203. § (1) bek. j) pont]. Alkalmazandó viszont az 55. §, amely szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadságra jogosultság – ha GYET-ben részesül a munkavállaló

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?
Részlet a válaszából: […] Gyermeknevelési támogatásra (GYET) az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A GYET-ben részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-jétől az Mt. 122. § (3) bekezdése szövegének megfogalmazása ugyan megváltozott, de ez nem jelent érdemi változást, csupán pontosítást. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogrendszerben a szerződéses szabadság elve érvényesül, a felek a jogszabályi keretek között, a tevékenység jellegére figyelemmel szabadon megválaszthatják, hogy milyen szerződés keretei között létesítenek munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Abban az esetben, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.
1
9
10
11
12