Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 120. § (2) bekezdése alapján az osztott napi munkaidőalkalmazásáról és elrendeléséről a munkáltató egyoldalúan nem jogosult dönteni,hiszen osztott napi munkaidőt csak kollektív szerződés, illetve a felekmegállapodása írhat elő. Kérdése szerint alkalmazottaik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkaidő-beosztás közlésének elmulasztása

Kérdés: Munkavállalónk meg kívánja tagadni a további munkavégzést arra hivatkozással, hogy nem közöltük vele előre és időben a következő munkaidő-beosztását, hanem csak egy nappal annak megkezdése előtt. Valóban jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést ebben az esetben a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A nem megfelelő időben közölt munkaidő-beosztás esetén semtagadhatja meg a munkavállaló a munkavégzést. Ez következik egyrészt amunkavállaló általános együttműködési kötelezettségéből [Mt. 3. § (1) bek.],másrészt a rendelkezésre állási kötelezettségéből [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Készenlét vagy ügyelet a szabadság alatt?

Kérdés: Cégünk készenlétet, illetve ügyeletet rendelne el munkavállalói részére a karácsony és az újév közötti időszakban, mellyel egy időben a megmaradt szabadságot is ki szeretné adni. A szabadság alatt elrendelhető-e készenlét vagy ügyelet?
Részlet a válaszából: […] Szabadság alatt a munkavállaló nincs munkavégzésrekötelezve, ezzel ellentétben az Mt. 129. §-ban szabályozott ügyelet éskészenlét jogintézménye a munkavállaló számára rendelkezésre állásikötelezettséget jelent, bár tartamuk alatt tényleges munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 21. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségrevonatkozó szabályokat. E rendelkezés kimondja, hogy a köztisztviselőmunkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói,művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] A 2008-tól módosított Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében azügyelet teljes időtartama – a munkaidő heti maximális mértéke, a 48 óravonatkozásában – munkaidőnek tekintendő. Az Mt. 129. § (3) bekezdése alapjánelrendelhető évi 200, kollektív szerződéssel pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
…
11
12