Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkaszerződésben változó munkavégzési helykerült kikötésre, akkor a munkáltató a munkavállalót – ellenkező megállapodáshiányában – egész működési területén foglalkoztathatja. Azzal, hogy amunkavállaló aláírta a munkaszerződést, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a belföldikiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerintimunkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezésehiányában – személyi alapbére negyven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján a munkaidő egyenlőtlen beosztására vanszükség, mégpedig az egész évet átfogóan. Erre munkaidőkeret bevezetésével vanlehetőség, amelynek tartama az új Mt. szerint kollektív szerződés rendelkezésealapján legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Mozgóbér mértékének megállapítása

Kérdés: Érvényes munkaszerződésem szerint: "A 100%-os vállalati teljesítményhez tartozó mozgóbére: 60 000 Ft." A havi teljesítmény 126%; büntetésem, illetve fegyelmi vétségem nem volt. Lehet a havi mozgóbérem 50 000 Ft?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagyteljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. Aszemélyi alapbért időbérben kell meghatározni. A teljesítménykövetelményt amunkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkavállaló által okozott kár összegének levonása a munkabérből

Kérdés: Magyar cégnél külföldön dolgozom. Balesetem volt. Szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm levonhat-e tőlem kártérítést az autóra? Jelenleg nekem 50%-os gyerektartásdíj-levonásom van.
Részlet a válaszából: […]  Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló több követelésta munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni a Vht. szabályainakmegfelelően: 1. gyermektartásdíj; 2. egyéb tartásdíj; 3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá esőjárandóság (Vht. 65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Díjazás munkaszüneti napra

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.
Részlet a válaszából: […]  A régi Mt. szerint, ha a munkaszüneti napon a munkavállaló amunkaidő-beosztása alapján dolgozott, és havi­bérben kapja a díjazását, akkor ahavi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabéreillette meg. Ha teljesítménybérrel vagy órabérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Törvényen felül biztosított bérelemek egyoldalú munkáltatói elvonása

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom mint gondozónő egy idősek otthonában. A cég nonprofit kft. Az alapbéren felül kapunk még ágy melletti pótlékot és műszakpótlékot. Mostanában gyakran hallom, hogy örüljek, hogy ennyit keresek, mert ez nem állami cég, és bármikor elveheti vagy csökkentheti a pótlékok összegét. A munkáltatónak van-e joga hozzá, hogy valóban éljen ilyen elvonással?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótólmunkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen (régi Mt. 141. §). Amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésbenmegállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Szabadság megváltása

Kérdés: Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
Részlet a válaszából: […]  A munkáltatónak kifejezetten tilos a munkaviszony fennállásaalatt megváltania a rendes szabadságot, és azt pénzben kifizetni. Erre csak amunkaviszony megszűnésekor lenne jogosultsága [új Mt. 125. §, régi Mt. 136. §(1) bek.]. A munkáltató tehát jogszerűen jár el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Díjazás részmunkaidőben

Kérdés: Bolti kiskereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk, közel 30 eladónkat foglalkoztatjuk részmunkaidőben. Dolgozóink fizetésük egy részét eredményességi mozgóbérként kapják meg. Ez azt jelenti, hogy az adott egységünk havi forgalma alapján visszaosztunk egy bizonyos bértömeget, amelyből minden ott dolgozó részesül. Az elosztásnál eddig figyelembe vettük a munkaidő mértékét is, így a részmunkaidősök arányosan kevesebb mozgóbért kaptak. Az új Mt.-ben nem találtam az időarányosság elvének megtartására vonatkozó szabályt. Hogyan járjunk el a részmunkaidős kollégák díjazásánál az új törvény alapján?
Részlet a válaszából: […] Az időarányosság elvét a "régi" Mt. még kifejezetten tartalmazza,kimondva, hogy részmunkaidős foglalkoztatásnál a munkaviszony alapjánközvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalóijuttatás tekintetében legalább az időarányosság elve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkáltatói szabályzat

Kérdés: Milyen foglalkoztatással kapcsolatos feltételeket szabályozhatunk munkáltatói szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 13. §-a a munkaviszonyra vonatkozó szabályok között ajogszabályokat (elsősorban magát az Mt.-t, illetve az ágazati jogszabályokat),a kollektív szerződést (ha nincs, azt pótló szerepben az üzemi megállapodást),valamint az egyeztetőbizottság határozatát sorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.
1
10
11
12