21 talált cikk a pedagógus-életpálya kifejezésre

Kérdés:

Az óvodapedagógus 2026. február 6-án szerezte meg a diplomáját. Ezen a napon kezdődött a jogviszonya a mi óvodánkban. Gyakornok fizetési fokozatba soroltuk, mert nem mutatott be az előző munkahelyéről igazolásokat. A napokban hozta be a papírjait, miszerint 17 év munkaviszonnyal rendelkezik értékesítési vezető munkakörben. Jól gondoljuk, hogy így visszamenőlegesen Pedagógus I. fizetési fokozatba kell sorolnunk, mert rendelkezik 6 év jogviszonnyal? Továbbá a bölcsődei dajka egyetemi tanulmányait folytatja, és kisgyermeknevelői diplomát fog szerezni. 10 éve dolgozik az intézményünkben. Ha megszerzi a diplomáját, kötelesek vagyunk átsorolni Gyakornok vagy Pedagógus I. fizetési fokozatba? Mivel nincs kisgyermeknevelői üres álláshelyünk, így maradna bölcsődei dajka munkakörben.

Kérdés: A 257/2000. Korm. rendelet 2026. január 1-jétől hatályos 15. §-a (6h) bekezdésének e) pontja értelmében a közalkalmazottat a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék után 15%-os kiegészítő bérpótlék illeti meg. A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű dolgozók Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótléka után jár-e ez a kiegészítő bérpótlék?

Kérdés: Bölcsődénkben egy kisgyermeknevelőnk terhességi táppénzen van, és a szülési szabadsága, majd a fizetés nélküli szabadságának idejére szeretnénk felvenni egy védőnő végzettségű személyt, aki bár még kisgyermekgondozó, -nevelő középfokú szakképesítéssel nem rendelkezik, de vállalná a képzés elvégzését. A főállású iskolavédőnőnk fizetés nélküli szabadsága alatt tudjuk foglalkoztatni, mely hamarosan lejár, de elégedettek vagyunk vele, így átvennénk határozott idejű kisgyermeknevelőnek.
A 15/1998. NM rendelet I. sz. melléklet II. rész 2. pontja határozza meg a kisgyermeknevelő munkakör betöltésének szabályait. Ha a dolgozó a meglévő védőnői főiskolai végzettsége mellé vállalja a fenti rendeletben felsorolt valamely középfokú képesítés megszerzését, feljogosítja-e a pedagógusbesorolásra? Bölcsődében F fizetési osztályba történő besorolás nem létezik. A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a pedagógusvégzettségeket. A kolléga, bár a fentiek szerint felsőfokú végzettségű, de az említett rendeletben megjelölt pedagógus-szakképzettségek egyikével sem rendelkezik, ennek ellenére hogyan lehetne pedagógusbesorolással felvenni? Mely jogszabály ad felhatalmazást, hogy pedagógusvégzettség nélkül egy – bár felsőfokú végzettségű kollégát – egyből pedagógus-életpálya alá sorolhatunk a meglévő védőnői diplomájával és a fent részletezett vállalt végzettségével?

Kérdés: Egyházi intézményben a dolgozók az Mt. hatálya alatti munkáltatónál, a Kjt. szerinti besorolással vannak foglalkoztatva. Ebben az esetben, ha megszűnik a munkavállaló munkaviszonya az adott egyházközségben, és egy másik egyházközségben kerül foglalkoztatásra, akkor a megszűnt jogviszony időtartamát a munkakörbetöltéshez szükséges iskolai végzettségtől függetlenül, valamint azt az időszakot a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe lehet-e venni?

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet képesítési előírásaival kapcsolatban kérdezzük bölcsődei kisgyermeknevelő ügyében. E munkakörbe szeretnénk felvenni egy védőnőt és egy szociális munkást úgy, hogy a meglévő főiskolai végzettségük mellett elvégeznék a fenti rendeletben előírt középfokú képesítést is. A rendelet szerint pontosan ki a felsőfokú szociális szakképzettségű személy? A szociális munkás e körbe értendő? Ha a bölcsődében középfokú „E” besorolású kisgyermeknevelő utáni „szint” felsőfokon, mint „F” nem létezik, akkor a védőnőt és a szociális munkást (plusz megfelelő középfokú képesítéssel) mi alapján tudjuk a pedagógus-életpálya szerint gyakornoknak vagy Pedagógus I.-nek felvenni? Mert a felsőfokban egyáltalán nem kételkedünk, ha, mondjuk, egy javítóintézetben lévő kisgyermeknevelőről lenne szó. A bölcsődében mint kisgyermeknevelőt ezt a két felsőfokú végzettségű személyt hogyan, mi alapján sorolhatjuk be a pedagógus-életpálya hatálya alá?

Kérdés: Egy pedagógus november 1-jétől nyugdíjas lesz, viszont nem fogadta el 2023. szeptember 29-éig a köznevelési foglalkoztatotti státuszt, ezért októberben a felmentését tölti, valamint ki kell fizetni neki a ledolgozott idő szerinti végkielégítést. Ebben az esetben, ha munkaviszonyt nem létesít, hanem óraadóként megbízási szerződéssel tovább dolgozik, vissza kell neki fizetni az időarányos végkielégítést?

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?

Kérdés: A Púétv. jogalkalmazásához kötődő kérdést szeretnék feltenni: 2024. január hó 1. napjától a munkáltató a pedagógus bérét a 98. § (1) bekezdés figyelembevételével, a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján, az illetménysáv keretein belül szabadon meghatározhatja a 98. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függetlenül? Azaz, a pedagógus bérét az illetménysáv alsó határától magasabb összegben határozhatja meg a munkáltató a sáv keretein belül, vagy csak majd a 2025. szeptemberben esedékes teljesítményértékelés ad lehetőséget a sáv alsó határától az emelésre?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek. Ezen bekezdés értelmezésével kapcsolatban kérdezzük:
1. Jár-e a Púétv. szerinti illetménykülönbözet azon érintettnek,
a) akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a július 1-től szeptember 14-ig terjedő időszakban szűnik meg?
b) Akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a szeptember 15-től október 31-ig terjedő időszakban szűnik meg?
2. Ha esetleg jár illetménykülönbözet az előző kérdés szerinti érintetteknek, akkor mely időpontban/időpontig kell azt kifizetni?

Kérdés: Iskolánkban részállású iskolapszichológus dolgozik, aki nem rendelkezik pedagógusvégzettséggel, de az okleveles pszichológus tanácsadás- és iskolapszichológia szakon végzett. 2015-ben lépett be az iskolához Pedagógus I-es besorolással. Ez megmaradt az Nkt. 2020. évi módosítása után is, amikor hatályon kívül helyezték az Nkt. 66. §-ának (4) bekezdését és a 3. mellékletét, amely alapján megkaphatta a fenti besorolást. A Púétv. bevezetésével kell-e változtatni a pedagógus besorolásán, azaz pedagógusvégzettség hiányában át kell-e őt sorolni a nevelés-oktatást segítő munkakörbe, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra irányuló szerződés helyett az Mt. hatálya alá tartozó munkaszerződést kötni vele?