239 cikk rendezése:
201. cikk / 239 Munkavégzés öregségi nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Mikortól dolgozhat az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnik meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényli a kedvezményes nyugdíjat? 2011. november 7-től vállalhat-e munkát, vagy meg kell várni a nyugdíjat megállapító határozatot, és csak az után?
202. cikk / 239 Nyugdíjasnak minősülés – nő 40 éves szolgálati idővel
Kérdés: Egyik hölgy alkalmazottunknak ebben a hónapban meglett a 40 év szolgálati ideje, így kérte, hogy munkáltatói rendes felmondással szüntessük meg a munkaviszonyát. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel nyugdíjasnak minősül, így nem kell indokolnunk a felmondást?
203. cikk / 239 Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére
Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
204. cikk / 239 25 és 30 éves jubileumi jutalom – esedékessé válhat-e egyszerre?
Kérdés: A közalkalmazott átszervezés következtében köztisztviselővé vált. Az eltérő számítás miatt a közalkalmazotti jogviszonyban azonnal esedékessé válik a 25 éves és a 30 éves jubileumi jutalom kifizetése. Mire kötelezett a munkáltató? Jár-e a köztisztviselőnek mindkét jubileumi jutalom?
205. cikk / 239 Családtag mezőgazdasági idénymunkára történő foglalkoztatása
Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkánál az egyenes ági rokont mint egyszerűsített foglalkoztatottat be kell-e jelenteni, kell-e utána társadalombiztosítási járulékokat fizetni?
206. cikk / 239 Közalkalmazott felmentése öregségi teljes nyugdíjra való hivatkozással
Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2011 májusában szerzi meg a 2011. január 1-jén bevezetett öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges negyven év jogosultsági idejét. Úgy tudjuk, hogy erre hivatkozással eddig nem szüntethettük meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyát, de egy közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás már lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató ebben az esetben is felmenthesse a nő közalkalmazottját. Helyesen gondoljuk ezt?
207. cikk / 239 Közalkalmazott jubileumi jutalma – 40 éves jogosultsági idővel
Kérdés: Nem látunk tisztán, mi is a helyzet most a 40 éves szolgálati idővel nyugdíjba vonulás címén felmentett közalkalmazott hölgyek jubileumi jutalmának előrehozott kifizetésével kapcsolatosan?
208. cikk / 239 Jubileumi jutalom és az öregségi teljes nyugdíj
Kérdés: Intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott 2011. március 18-án negyven év jogosultsági idővel fog rendelkezni, így öregségi teljes nyugdíjra válik jogosulttá. Mivel jelenleg harminckilenc év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, jelezte a harmincöt éves jubileumi jutalomra való igényét, ezt azonban elutasítottuk. Véleményünk szerint a Kjt. értelmében nem minősül nyugdíjasnak, így nem illeti meg a jubileumi jutalom. Helyesen jártunk el a fenti esetben?
209. cikk / 239 Kedvezményes negyvenéves nyugdíjba vonulás – felmentés, végkielégítés és jubileumi jutalom?
Kérdés: A nőket érintően 2011. január 1-jétől bevezetett kedvezményes negyvenéves nyugdíjazási lehetőséggel összefüggésben kérdezzük: az érintett köztisztviselőink kérhetik-e a felmentésüket ilyen jogcímen, jogosultak lesznek-e végkielégítésre, valamint járhat-e nekik kedvezményes jubileumi jutalom? Mindezzel kapcsolatban jelenleg nem találunk egyértelmű szabályozást.
210. cikk / 239 Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?