Felmondás az üzemi tanács elnökének

Kérdés: Az üzemi tanács elnökének – aki nyugdíjas – munkaviszonyát rendes felmondással meg lehet-e szüntetni? Mik ennek az előfeltételei?
Részlet a válaszából: […]  A nyugdíj mellett dolgozó munkavállalók munkaviszonyátáltalában indokolás nélkül szüntetheti meg rendes felmondással a munkáltató[Mt. 89. § (6) bekezdés]. Jelen esetben azonban, mivel a munkavállaló egyben azüzemi tanács elnöke is, alkalmazni kell a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Egészségiállapot-romlás és járadékigény

Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim elő­terjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...azonban járadékigényegyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 185. §, 186. § (3) bek.].Esetünkben Ön 2002-től lett rokkantnyugdíjas, a munkáltató aleírtak szerint erről csak 2009-ben, tehát a munkajogi elévülési idő leteltétkövetően szerzett tudomást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Nyugdíjas munkavállalása

Kérdés: Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem határoz meg felső korhatárt a munkavállaláshoz.Önmagában az sem jár a jogviszony megszűnésével, ha a munkavállaló nyugdíjasnakminősül, ugyanakkor ilyen esetben a munkáltató rugalmasabban szüntetheti meg ajogviszonyt rendes felmondással [nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Jubileumi jutalom, kedvezmények

Kérdés: A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...ezeknek a kivételes szabályoknak az értelmezése szükséges.A törvény szerint, ha a közalkalmazott felmentésére azértkerül sor, mert nyugdíjasnak minősül, vagy mert a nők 40 éves szolgálatiidejével igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Büntetés-végrehajtás területén dolgozó nő nyugdíjba vonulása

Kérdés: Hogyan számolódik a 40 éves szolgálati viszony? Ha a szolgálati időt a büntetés-végrehajtásban alkalmazott 1,2-szeres szorzóval állapítjuk meg, akkor 33 éves szolgálati viszonnyal rendelkezem. 48 éves vagyok, és van három gyermekem.
Részlet a válaszából: […]  A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdései szabályozzák a nőkéletkortól független, 40 éves szolgálati idővel megszerezhető öregségi teljesnyugdíjra való jogosultságát. A 40 éves szolgálati idő számítására másszabályok vonatkoznak, mint a törvényes életkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyát a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással[Mt. 90. § (1) bek. a) pont], kivéve ha a munkavállaló nyugdíjasnak vagyvezető állásó munkavállalónak minősül [Mt. 90. § (3) bek.]. Amennyiben amunkáltató a felmondási tilalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Közalkalmazott nyugdíjazásakor fizetendő járandóságok

Kérdés: Határozatlan időre kinevezett közalkalmazottunk jövő márciusban jogosult lesz a 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjra, és szeretné is erre tekintettel kérni a felmentését. A munkáltatót ilyenkor – tekintettel a nyugdíjazásra – milyen fizetési kötelezettségek terhelik? Jár-e felmentési idő, végkielégítés és jubileumi jutalom? Van-e mód az így nyugdíjba vonult közalkalmazott további foglalkoztatására, és ha igen, milyen fizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...nő azt írásban kérelmezi [Kjt. 30. § (1) bek. f) pont, Tny. 18.§ (2a) bek.]. Ilyen esetben a közalkalmazott a Kjt. alkalmazásában nyugdíjasnakminősül [Kjt. 37/B. § (3) bek. b) pont]. Nem jár végkielégítés aközalkalmazottnak, ha legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Prémiumévek program után teljes munkaidős foglalkoztatás

Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt követően nincs akadálya, hogy – a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésérevonatkozó szabályokat is figyelembe véve – immár nyugdíjasként a korábbimunkáltatójával ismét közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen, teljes vagyrészmunkaidőre. Az sem tilos, hogy még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kárigények a munkáltatóval szemben

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből kitűnik, hogy Ön egészségsérelem miattérvényesít különböző kárigényeket munkáltatójával szemben, illetve bizonyosigényeit a bíróság már jogerősen el is bírálta. A törvény alapján a munkáltatókártérítési felelőssége teljes, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
1
19
20
21
24