250 cikk rendezése:
201. cikk / 250 Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
202. cikk / 250 Osztott munkaidő-beosztás
Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
203. cikk / 250 Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
204. cikk / 250 Rendes szabadság – egybefüggő 14 nap év közben kezdődő munkaviszony esetén
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályok előírják, hogy ha a munkáltató kettőnél több részletben adja ki a munkavállaló szabadságát, akkor is biztosítania kell tárgyévenként legalább egyszer egybefüggő 14 nap távollétet. Ha olyan munkavállalót alkalmaztunk, aki ebben az évben már máshol állásban volt, ott a 14 napot megkapta, akkor minket ettől függetlenül terhel-e ez a kötelezettség, vagy kiadhatjuk-e a munkavállalónak a nálunk eltöltött munkaviszonyával arányos "maradék" szabadságát úgy, hogy ezzel egyszer sem biztosítunk számára egybefüggő 14 nap távollétet?
205. cikk / 250 Lapszerkesztés és -terjesztés egyszerűsített foglalkoztatás keretében
Kérdés: Kéthavonta megjelenő magazint adnánk ki, ehhez szeretnénk a költségeinket előre kalkulálni. Azt szeretnénk megtudni, hogy ha a magazinhoz íratnánk cikkeket, a mi eszközeinkkel, és számítógépes programjainkat felhasználva, fényképeket, riportokat készíttetnénk, valamint a terjesztéséhez alkalmaznánk különböző helyeken, rendezvényeken embereket, ebben az esetben a munkavállalóink minősülhetnek-e alkalmi munkavállalóknak?
206. cikk / 250 Egyszerűsített foglalkoztatott munka- és pihenőideje
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül kell-e túlórát fizetni, és jár-e az alkalmi munkavállalónak szabadság?
207. cikk / 250 Törzsgárdajutalom és 98%-os különadó
Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?
208. cikk / 250 Idénymunkások – hányan foglalkoztathatók egy nap?
Kérdés: Az Efo-tv. meghatározza a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek számát. A mi cégünknél mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatunk dolgozókat. Mezőgazdasági idénymunkára nincs meghatározva létszámkeret, ott az azonos felek közötti 120 nap van korlátként meghatározva. Jól értelmezem a jogszabályt?
209. cikk / 250 Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
210. cikk / 250 Munkavégzés nyilvántartása kötetlen munkarend esetén
Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?
