250 kérdés-válasz a naptari-nap kifejezésre

250 cikk rendezése:

1. cikk / 250 Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

2. cikk / 250 Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján

Kérdés: Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

3. cikk / 250 Azonos felek – két jogviszonyban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

4. cikk / 250 Rendkívüli munkaidő heti pihenőnapon

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

5. cikk / 250 Harmadik országbeli állampolgárok – az előzetes megállapodás és a munkaszerződés viszonya

Kérdés: Cégünk Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat alkalmaz. A tartózkodási engedély iránti kérelem elindításához az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által előírt szempontok szerinti előzetes megállapodást kötünk a munkavállalókkal. Az „elő-munkaszerződés” a foglalkoztatás bevándorlási szempontból is fontos alapszabályait tartalmazza. A beutazást követően, munkába állás előtt a „végleges munkaszerződésben” állapodunk meg további feltételekről, amelyeket az előzetes megállapodás nem tartalmazott. Ilyen például a próbaidő, mit tekint a munkáltató súlyos szerződésszegésnek, ügyféltáron keresztül történő kommunikáció, tizennégy egybefüggő naptári napnál rövidebb szabadság kiadása. A jogszabály szerint, ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint a kért engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Több, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló online oktatáson elmondták, hogy az előzetes megállapodásnak és a munkaszerződésnek pontról pontra meg kell egyeznie (kizárólag az alapbér tekintetében lehet eltérni a munkavállaló javára). Ebből az álláspontból kiindulva, ha az előzetes megállapodásban nem kötöttük ki a próbaidőt, akkor a munkaszerződésben már nem tehetjük meg, ha be is kerül a próbaidőre vonatkozó pont, az érvénytelen. A vállalatunkon belül a folyamatokat szeretnénk felülvizsgálni és javítani. Az előzetes megállapodásban elegendő az előírt követelményeket megadni? Vagy kötelező már az előzetes megállapodást is a munkaszerződéssel egyező tartalommal elkészíteni és aláíratni (azzal a kivétellel, hogy az alapbér tekintetében a munkavállaló javára eltérhet a munkavállaló, illetve a munkaviszony kezdetének pontos napja a tartózkodási engedély alapján kerül be a munkaszerződésbe)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

6. cikk / 250 Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben

Kérdés:

Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00–14:00 és 14:00–22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00–13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

7. cikk / 250 Heti pihenőidő beosztása hatnapos munkarendben

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

8. cikk / 250 Heti pihenőidő beosztása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés:

Egy kollégánkat három héten keresztül szeretnénk 18–06 óráig portaszolgálati munkakörben alkalmazni, munkaidőkeretben. Ez a munkakör tekinthető-e megszakítás nélküli munkakörnek? (A munkáltató vízügyi igazgatóság.) Esetében hogyan kell a heti pihenőnapokat/pihenőidőt beosztani szabályosan? Dolgozhat-e úgy három hétig, hogy a szombat, vasárnap munkaidő-beosztás szerint pihenőnapján/pihenőidejében is adott esetben rendkívüli munkavégzést teljesít? Egy három évet be nem töltött gyermeket nevelő kolléganőnk továbbá nappal (hozzájárulásával) munkaidőkeretben, heti 40 órát teljesítene, de a hét minden napjára be kellene osztanunk. Esetében hogyan kell a heti pihenőidőt/pihenőnapot meghatározni? Alkalmazható az Mt. 105. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

9. cikk / 250 Munkanap-áthelyezés több műszakos munkarendben

Kérdés:

Cégünknél a termelésben dolgozókat három műszakos munkarendben foglalkoztatjuk (6–14 óra, 14–22 óra, 22–06 óra), hétfőtől péntekig. November 24-én pénteken a délelőttös műszak idején, 8-14 óra között a szolgáltató karbantartása miatt áramszünet lesz, így az érintett, ún. B szak dolgozóit akkor nem tudjuk foglalkoztatni. Emiatt a B szak részére november 4-én szombat délelőttre munkavégzést rendeltünk el, helyette pedig november 24-én pénteken kapnak pihenőnapot. Az A (éjszakás) és a C (délutános) szakok munkaidő-beosztására nem vonatkozik ez a módosítás, ők november 4-én szombaton a pihenőnapjukat töltik, november 24-én pénteken pedig munkát végeznek. A három műszakos munkarendre tekintettel a munkanap meghatározása a naptári naptól eltérő, reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig tart. Ennek tükrében szabályosan járunk el a fent leírtak szerint, hogy csak a B szak részére helyezzük át a november 24-ei munkanapot november 4-e szombatra, a másik két szaknak pedig nem módosítjuk a beosztását?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

10. cikk / 250 Munkaidőkeret megállapítása hetekben

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.