Szabadságkiadás – a régi és az új szabályok szerint

Kérdés: Mi vonatkozik 2012-től a szabadságok ki­adására? A szabadságok hány százalékával rendelkezik a munkáltató, mennyivel a dolgozó, illetve ezek kiadását, kivételét mennyivel előbb kell közölni az adott féllel?
Részlet a válaszából: […]  A rendes szabadság kiadásának szabályai 2012. január 1-jévelnem változnak. A rendes szabadságot alapvetően a munkáltató adja ki, tehát amunkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy a munkavállaló mikor kapszabadságot. Ugyanakkor az alapszabadság egynegyedéről – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaközi szünet ledolgozása

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.
Részlet a válaszából: […]  Eltérő megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaköziszünet időtartama (Mt. 122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével -nem számít be [Mt. 117. § (1) bek. a) pont]. Ez tehát azt jelenti, hogy 20 percmunkaközi szünet esetén a munkavállaló vagy 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Álláskeresési járadék igénylése GYES ideje alatt

Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben álláskeresési járadékot kíván igényelni, úgy megkell felelnie a jogszabály által támasztott feltételeknek. A törvény értelmébenálláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskeresőnek minősül, és azálláskeresővé válását megelőző három éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Munkaidőkeret – a távollétek számítása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […]  Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor amunkaszüneti nap miatt kiesett időt figyelmen kívül kell hagyni, vagy azt amunkavállalóra irány­adó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Mt.118/A. § (5) bek.]. A törvény tehát választási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Műszakpótlék megállapítása a munkavállaló részére

Kérdés: "6+2"-es munkarendben dolgozom, naponta 8 órában, így hétvégén is igen keveset vagyok otthon, ha úgy jön ki a két pihenőnap. Ilyen munkarendben jár-e részemre a folyamatos műszakpótlék? Tudomásom szerint volt ilyen. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […]  Műszakpótlék azokat a munkavállalókat illeti meg, akik többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve több műszakban és megszakítás nélkülimunkarendben kerülnek foglalkoztatásra [Mt. 146. § (2) bek.]. A délutániműszakban történő munkavégzés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Hétvégi munkavégzés elszámolása

Kérdés: Munkahelyemen, egy múzeumban "folyamatos munkarend" van érvényben. A december hónapot szabadságon kell töltenie mindenkinek. Nekem nem fedi le a maradék 15 nap szabadságom a december hónapot, mivel ott 21 munkanap van. Erre hivatkozva 6 napot kell dolgoznom, amely napok szombat és vasárnapi napok lesznek a beosztás szerint. A szombat, illetve vasárnap ugyanolyan munkanapnak számít-e, mint a többi, vagy a vasárnapok kettőnek számítanak-e? Az így ledolgozott napok (3 szombat, 3 vasárnap) jogilag is 6 napnak számítanak?
Részlet a válaszából: […]  Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,illetve munkakörben, vagy– a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli,illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaidő-beosztás két műszakos munkarendben

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Milyen szabályok vonatkoznak a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatottak beosztására a törvény szerint, ha délelőtti és délutáni munkarendben dolgoznak? Hány nap után jár a kötelező heti pihenőidő? Hétvégén milyen módon lehet munkát végezni? Mennyi időnek kell eltelni a két műszak között?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezekközül az egyiknek vasárnapra kell esnie [Mt. 124. § (1) bek.]. Amennyibena munkavállalók foglalkoztatására munkaidőkeretben [Mt. 119. § (7) bek.] kerülsor, a heti pihenőnapok– kéthetente, illetve a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Munkabér-kifizetés időpontja

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkavállaló részére járó munkabérthavonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni, mégpedig a tárgyhónapotkövető hónap 10. napjáig. Az elszámolási időszakot, a kifizetés ütemezését éshatáridejét azonban munkaviszonyra vonatkozó szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadságkiadás – a részletek száma és hossza

Kérdés: Megilleti a munkavállalót naptári évenként egyszer, legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság [Mt. 134. §. (4) bek.]? Kötelező-e kiadni egybefüggően a 14 nap szabadságot, vagy a munkavállaló kérésére lehet több részletben is?
Részlet a válaszából: […]  A szóban forgó "14 napos szabály" nem általában alkalmazandóa munkavállalóra, hanem csak akkor, ha a szabadságát a munkáltató érdekkörébenfelmerült okból kapja meg kettőnél több részletben. A törvény rendelkezéseszerint a szabadságot kettőnél több részletben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadság – jogszerző idő, kiadás és megváltás

Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. módosított szabálya szerint a gyermek gondozása vagyápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár rendesszabadság [Mt. 130. § (2) bek. c) pont]. Ezt az új rendelkezést a Módtv.9. §-a tartalmazza, amely 2011. augusztus 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
19
20
21
25