213 cikk rendezése:
1. cikk / 213 Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka
Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
2. cikk / 213 Munkaidőkeret alkalmazása hó végén létesülő munkaviszony esetén
Kérdés: A fizikai munkaerő foglalkoztatásánál havi munkaidőkeret alkalmazására kerül sor. Előfordul, hogy a munkáltató foglalkoztatási igénye miatt a munkaidőkeretben történő foglalkoztatáskor a munkavállaló munkaviszonyának létesítésére a hónap utolsó napján kerül sor. Előállhat-e az a helyzet, hogy a havi munkaidőkeretben történő foglalkoztatás miatt a munkavállaló munkába állása és a munkaidőkeret utolsó napja azonos napra esik?
3. cikk / 213 Munkavégzési hely szokásosan telephelyen kívül végzett munkánál
Kérdés: Az 1992. évi Mt. 76/C. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is. Az Mt. a fenti szabályt már nem, csak az alábbi rendelkezést tartalmazza: eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni [Mt. 45. § (3) bek.]. A szokásos munkahely megállapítása kapcsán az Mt.-hez fűzött kommentár úgy fogalmaz, hogy szokásosnak azt a munkahelyet kell tekinteni, ahol az adott munkáltatónál kialakult gyakorlat szerint az adott munkakörben rendszerint teljesíteni kell. Attól függetlenül, hogy az Mt. nem tartalmazza a szokásosan telephelyen kívül végzett munkára vonatkozó szabályt, helyesen jár el az a munkáltató, aki a munkavégzés helyeként a munkaszerződésben a következőket határozza meg: „A munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Állandó munkavégzési helye, ahonnan az utasítást kapja: [Munkáltató telephelyének címe]”?
4. cikk / 213 Munkaszüneti nap – az első munkanap
Kérdés: Egy munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkaszerződésben kikötött 90 napos próbaidőn belül, a próbaidő utolsó napján megszűnt. A 90 nap utolsó napja munkaszüneti napra (szombat) esik. A munkavállalóval a cégcsoport másik társasága a következő napi kezdéssel új munkaszerződést kíván kötni. A szándékolt munkaviszony kezdési napja így munkaszüneti napra esik (vasárnap). Lehetséges-e az új munkaszerződés kezdési napjának ezt a napot megjelölni, kezdődhet-e a munkaviszony munkaszüneti nappal, vagy az új munkaviszony létesítésének a napja a munkaszüneti napot követő első munkanap lehet csak? A munkáltató gazdasági társaság, nem rendelkezik kollektív szerződéssel.
5. cikk / 213 Vezető állás – a törvény minősítése
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?
6. cikk / 213 Munkaviszony-létesítés – felmentési idő alatt
Kérdés: Közalkalmazottunk jogviszonya átszervezés miatt 2025. szeptember 2. napján felmentéssel megszűnik. A felmentési idő letelte után öthavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésre jogosult. Felmentési ideje 2025. április 3. napján kezdődik, 2025. május 23. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti őt a munkáltató. Létesíthet-e jogviszonyt egy költségvetési szervtől teljesen független cégnél? Ha igen, hány órában van ez maximalizálva? Amennyiben nem lehetséges április 4-től a munkavállalás, mi a legkorábbi dátum, amivel elhelyezkedhet a közalkalmazott?
7. cikk / 213 Másik munkaviszony létesítése gyermekgondozási szabadság alatt
Kérdés: Köteles-e bejelenteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, ha a szabadsága alatt más munkáltatónál helyezkedik el, ha a másik cég tevékenységi köre nem azonos vagy hasonló, illetve a munkaszerződésben sincs arra utaló tiltás, hogy a munkavállaló nem létesíthet máshol munkavégzésre irányuló jogviszonyt? Terheli-e ilyenkor a munkavállalót tájékoztatási kötelezettség?
8. cikk / 213 Munkavállalók tesztelése az ügyfelek részéről
Kérdés: Cégünk tevékenységei közé tartozik többek közt a szervizszolgáltatás, melyet szervizes munkavállalóink legtöbbször az ügyfeleink telephelyein végeznek. A munkavégzés megkezdése előtt az ügyfelek előzetesen – legtöbbször EHS dokumentumok keretében – gyakran előírják, hogy a szervizes munkavállalóknak – munkaalkalmasság tekintetében – átvizsgáláson kell átesniük, mely magában foglalhatja az alkohol-, illetve drogtesztek elvégzését is. Bizonyos esetekben ez minden kollégára vonatkozik, máskor a tesztek elvégzése alkalomszerű, illetve szúrópróbaszerű. Az ügyfél által használt szabályzatok lehetővé tehetik-e számára, hogy cégünk munkavállalóin ilyen jellegű vizsgálatokat végezzenek el (különösen munkajogi és adatvédelmi jogi aspektusokat vizsgálva)? Amennyiben a válasz az előző kérdésre igen, akkor ezen ügyfélszabályzatokkal szemben mi a minimális tartalmi elvárás?
9. cikk / 213 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
10. cikk / 213 Egy munkaviszony – több munkáltatóval
Kérdés: Az Mt. 195. §-a szabályozza azt az esetet, amikor egy munkaviszonyban több munkáltató van. Szabályos-e az, ha az egyik munkáltató külön kötött határozatlan idejű munkaszerződést a munkavállalóval, majd később belépett a másik munkáltató határozott idejű munkaszerződéssel a jogviszonyba? Mi a helyes eljárás akkor, ha a határozatlan munkaviszonyt biztosító munkáltató „ki kíván szállni” a jogviszonyból? Ilyenkor beszélhetünk jogfolytonosságról, ha a másik munkáltató felkínálja a továbbfoglalkoztatást? Vagy először le kellene zárni a munkaviszonyt, és kifizetni a végkielégítést a munkavállalóknak? Szabályos-e egyáltalán a külön kötött munkaszerződés? Jogfolytonosság esetén a határozott idejű munkaszerződéseket felkínáló munkáltatónak milyen kondíciókkal kellene átvenni a munkavállalókat?
