Utazási idő elszámolása – ha a munkavégzés helye: Magyarország

Kérdés: Tanácsadó munkavállalóink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavégzés helye: Magyarország területe. Szolgáltatásnyújtás esetén különböző foglalkoztatási osztályokra kell utazniuk, ahol csoportos vagy egyéni tanácsadást végeznek, különböző időtartamban. A kollégának mikor kezdődik és végződik a munkaideje? A szolgáltatásnyújtás helyére történő utazás minek számít ebben az esetben? Amennyiben az utazás és a szolgáltatásnyújtás meghaladja a napi kötelező munkaidőt, abban az esetben a pluszidő túlmunkának számít?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Így nemcsak a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.

Munkavállalói felmondási jog – a jogutódlás okozta aránytalan sérelemmel indokolva

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság karbantartó részlegéhez kerülnének átvételre az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a jelenleg óvodáknál Mt. szerint foglalkoztatott, karbantartói feladatokat ellátó munkavállalóink. Az átadást követően az érintett munkavállalók ugyanazon a településen, de a korábbiaktól eltérő helyszínen, vagyis nem kizárólag egy adott óvodában látnák el a karbantartói feladatokat, hanem a gazdasági társaság székhelyén, telephelyein, illetve az önkormányzati intézményeknél. A feladatellátás helyének változása miatt – azzal, hogy az ugyanazon a településen belül marad – a munkavállalók élhetnek-e az Mt. 40. §-ában szabályozott felmondás jogával, és hivatkozhatnak-e arra, hogy a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számukra aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Utazási költségtérítés zenetanároknak

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkba zenét oktatni járnak zenetanárok. A zenetanárok nem a mi intézményünk alkalmazottai, hanem egy másik zeneiskoláé. Azok a tanulóink, akik zenét tanulnak, tandíjat fizetnek a zeneoktatásért. Fizethet-e a mi iskolánk a hozzánk járó zenetanároknak útiköltséget, ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből feltételezhető, hogy Önök és a tanárok között semmilyen szerződés nem született, ami alapján ellenértéket fizetne az iskolájuk. Az Önök egyházi fenntartású általános iskolája csak a helyiségeket biztosítja, a tanulók sem ennek az intézménynek, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Utazási idő – munkaidőn belül vagy kívül

Kérdés: Az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint, nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Hogyan értelmezendő a fenti passzus, ha a munkavállalónak belföldi vagy külföldi kiküldetés keretében több órát kell utaznia az adott napi/heti munkavégzés helyszínére? Miként befolyásolja ezt a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történt utazás? Ha tehát egy külföldi, hétfő reggeltől csütörtökig tartó konferenciára a munkavállalónak vasárnap délután kell elutaznia, mely utazás költségeit természetesen a munkáltató 100%-ban állja, ezenkívül milyen kötelező térítési kötelezettsége van (ha van egyáltalán) a munkáltatónak a munkavállaló felé?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kérdésben is idézett szabálya szerint nemcsak a munkaszerződés szerinti munkavégzési helyre való utazás (illetve az onnan való hazautazás) ideje nem munkaidő, hanem általában is a munkaidőn kívül esik, amikor a munkavállaló az otthona (tartózkodási helye) és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Üzemorvos – nem a munkavállaló választja

Kérdés: Szervezeti felépítésünk miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvos megbízására nincs ráhatásunk (nem mi választjuk ki, nem közvetlenül kötjük meg vele a szerződést, így probléma felmerülése esetén megszüntetni sem tudjuk azt). A munkáltató ingyenesen biztosít foglalkozás-egészségügyi szakorvost, de a fent említettek miatt van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóktól – egyéb személyes ellentét miatt – külsős foglalkozás-egészségügyi szakorvostól fogadjon el papírt, ahol a munkavállaló önként, saját költségén vett részt?
Részlet a válaszából: […] A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása két módon történhet:a) a munkáltató által működtetett vagyb) a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.].A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ugyanis nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Üzemorvosi vélemény – szerződéses kapcsolat nélkül

Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?
Részlet a válaszából: […] A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása két módon történhet:a) a munkáltató által működtetett vagyb) a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.].A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ugyanis nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

GYES-ről visszatérő szülő újbóli foglalkoztatása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [Mt. 133. § (2) bek.]. A munkáltató tehát nem tudja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Tájékoztatás egyes munkahelyeken eltöltendő munkaidőről

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményünkben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló ápolónk a munkaszerződése szerint két háziorvos mellett is ellátja a feladatokat. Az első rendelőben végzett munkája jelenleg napi nyolc óra. A második rendelőben jelenleg nem lát el feladatot. Igény lehet, hogy a második rendelőben napi legfeljebb két órát kell ellátnia a nyolc órán belül, így csak hat órát dolgozik majd az első rendelőben. A változásról mennyi idővel korábban és milyen formában kell tájékoztatni a dolgozót? A két rendelő eltérő helyen van.
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban a munkaidő-beosztást legalább tizenöt nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban szükséges elrendelni [528/2020. Korm. rendelet 13. § (4) bek.]. A kérdés szerinti esetben ugyanakkor nem feltétlenül a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Kék Kártya – a munkavégzés helyének határai

Kérdés:

EU Kék Kártyával, magyar munkáltató által foglalkoztatott hongkongi állampolgár munkavállaló esetében a munkaszerződésben a munkavégzés helye korlátozott a tekintetben, hogy a munkáltató székhelye adott. Lehet változó munkavégzési helyet is megjelölni?

Részlet a válaszából: […] A Btátv. 27. § (1) bekezdése alapján az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a Btátv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Gyermekgondozási szabadság után – az édesanya munkahelye

Kérdés: Ha a munkaszerződés nem tartalmaz pontos munkavégzési helyet, csak annyit, hogy Magyarország területe vagy a cég összes telephelye, akkor egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál hogyan tud eljárni szabályszerűen a munkáltató, ha azon rendelkezést vesszük alapul, miszerint három év alatti gyermeket nevelő édesanyákat nem kötelezhetnek más helységben történő munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése értelmében eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni. A munkaszerződésben a munkavégzés helyeként meg lehet azonban jelölni egy vagy több konkrét, földrajzilag meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
1
2
3
18