178 talált cikk a munkavégzési hely kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 86. §-ának (3) bekezdése szerint, nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Hogyan értelmezendő a fenti passzus, ha a munkavállalónak belföldi vagy külföldi kiküldetés keretében több órát kell utaznia az adott napi/heti munkavégzés helyszínére? Miként befolyásolja ezt a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történt utazás? Ha tehát egy külföldi, hétfő reggeltől csütörtökig tartó konferenciára a munkavállalónak vasárnap délután kell elutaznia, mely utazás költségeit természetesen a munkáltató 100%-ban állja, ezenkívül milyen kötelező térítési kötelezettsége van (ha van egyáltalán) a munkáltatónak a munkavállaló felé?

Kérdés: Szervezeti felépítésünk miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakorvos megbízására nincs ráhatásunk (nem mi választjuk ki, nem közvetlenül kötjük meg vele a szerződést, így probléma felmerülése esetén megszüntetni sem tudjuk azt). A munkáltató ingyenesen biztosít foglalkozás-egészségügyi szakorvost, de a fent említettek miatt van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóktól – egyéb személyes ellentét miatt – külsős foglalkozás-egészségügyi szakorvostól fogadjon el papírt, ahol a munkavállaló önként, saját költségén vett részt?

Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka részére a munkáltatónak milyen határidőn belül kell választ adnia arra, hogy tudja-e majd foglalkoztatni vagy nem? Meddig húzhatja az időt, hogy információt adjon a munkavállalónak?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézményünkben, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló ápolónk a munkaszerződése szerint két háziorvos mellett is ellátja a feladatokat. Az első rendelőben végzett munkája jelenleg napi nyolc óra. A második rendelőben jelenleg nem lát el feladatot. Igény lehet, hogy a második rendelőben napi legfeljebb két órát kell ellátnia a nyolc órán belül, így csak hat órát dolgozik majd az első rendelőben. A változásról mennyi idővel korábban és milyen formában kell tájékoztatni a dolgozót? A két rendelő eltérő helyen van.

Kérdés:

EU Kék Kártyával, magyar munkáltató által foglalkoztatott hongkongi állampolgár munkavállaló esetében a munkaszerződésben a munkavégzés helye korlátozott a tekintetben, hogy a munkáltató székhelye adott. Lehet változó munkavégzési helyet is megjelölni?

Kérdés: Ha a munkaszerződés nem tartalmaz pontos munkavégzési helyet, csak annyit, hogy Magyarország területe vagy a cég összes telephelye, akkor egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál hogyan tud eljárni szabályszerűen a munkáltató, ha azon rendelkezést vesszük alapul, miszerint három év alatti gyermeket nevelő édesanyákat nem kötelezhetnek más helységben történő munkavégzésre?

Kérdés: A jogviszony létesítését megelőző tűz- és munkavédelmi oktatás kötelező jellegéről szeretnénk megbizonyosodni. Egy kétfős kft. munkavállalói egy olyan cég telephelyén végeznének munkát, mely telephely egy másik céghez tartozik, viszont ennek a másik cégnek ők már a munkavállalói, és azon a jogviszony létesítésekor tűz- és munkavédelmi oktatáson már részt vettek. Helytálló-e az az értelmezés, hogy hiába ugyanaz a telephely, a kérdés a munkavállaló és a munkáltató viszonyában vizsgálandó? Így, ha más a munkáltató ugyanazon a telephelyen, az oktatásokat akkor is meg kell tartani. Irodai munkakörök betöltéséről lenne szó, kötetlen munkarendben.

Kérdés: Az 1992. évi Mt. 76/C. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is. Az Mt. a fenti szabályt már nem, csak az alábbi rendelkezést tartalmazza: eltérő megállapodás hiányában munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni [Mt. 45. § (3) bek.]. A szokásos munkahely megállapítása kapcsán az Mt.-hez fűzött kommentár úgy fogalmaz, hogy szokásosnak azt a munkahelyet kell tekinteni, ahol az adott munkáltatónál kialakult gyakorlat szerint az adott munkakörben rendszerint teljesíteni kell. Attól függetlenül, hogy az Mt. nem tartalmazza a szokásosan telephelyen kívül végzett munkára vonatkozó szabályt, helyesen jár el az a munkáltató, aki a munkavégzés helyeként a munkaszerződésben a következőket határozza meg: „A munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi. Állandó munkavégzési helye, ahonnan az utasítást kapja: [Munkáltató telephelyének címe]”?

Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?