Találati lista:
81. cikk / 2460 Képernyő előtti munkavégzés és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatai
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó, szellemi tevékenységet végző munkavállalók képernyős munkakörben dolgoznak. A tevékenység nem tartozik a vonatkozó, 10/2024. KTM rendelet hatálya alá. Ebben az esetben kell-e alkalmazni a 33/1998. NM rendelet szabályait, különösen az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket? Kell-e alkalmazni a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó 50/1999. EüM rendeletet; akkor is alkalmazandó-e ez a rendelet, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni? A soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot akkor is el kell végeztetni, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni?
82. cikk / 2460 Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség
Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
83. cikk / 2460 Kék Kártya – a munkavégzés helyének határai
Kérdés:
EU Kék Kártyával, magyar munkáltató által foglalkoztatott hongkongi állampolgár munkavállaló esetében a munkaszerződésben a munkavégzés helye korlátozott a tekintetben, hogy a munkáltató székhelye adott. Lehet változó munkavégzési helyet is megjelölni?
84. cikk / 2460 Gyermekgondozási szabadság után – az édesanya munkahelye
Kérdés: Ha a munkaszerződés nem tartalmaz pontos munkavégzési helyet, csak annyit, hogy Magyarország területe vagy a cég összes telephelye, akkor egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál hogyan tud eljárni szabályszerűen a munkáltató, ha azon rendelkezést vesszük alapul, miszerint három év alatti gyermeket nevelő édesanyákat nem kötelezhetnek más helységben történő munkavégzésre?
85. cikk / 2460 Napi pihenőidő beosztása a heti pihenőidő előtt
Kérdés: Általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a heti két pihenőnap szombat és vasárnap. A munkavállalók zöme pénteken délután 16 óráig dolgozik. Ezt követően hétfő reggel 7.30-kor kezdenek. Felmerül-e ilyen esetben, hogy a pénteki munkavégzést követően nincs meg a napi pihenőidő, különös tekintettel a 12/2020. (VI. 22.) AB határozatra és az Európai Unió Bírósága C-477/21. számú, MÁV-Start-ügyben hozott ítéletére? Amennyiben nem megfelelő a napi pihenőidő és a heti pihenőnapok fent vázolt kiadása, a munkáltató részéről mi lenne a helyes eljárás a korábbi időszaki pihenőkkel kapcsolatban? Kell-e visszamenőlegesen elszámolnia a munkavállalók felé?
86. cikk / 2460 Kisgyermekes édesanya éjszakai munkavégzése – a megállapodás lehetősége
Kérdés: Az Mt. hatálya alatt dolgozó anyukák esetében a három év alatti gyermeket nevelőknél mi történik, ha az édesanya munkahelye legfőképp éjszaka üzemel? Ilyenkor hogyan tud dolgozni éjszaka, ha elvileg még a hozzájárulása esetén sem osztható be?
87. cikk / 2460 Munkaidő-elszámolás hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
88. cikk / 2460 Kisgyermekes édesanya hétvégi munkavégzése
Kérdés: Három év alatti gyermeket nevelő anyukát beoszthatja-e a munkáltató hétvégén dolgozni? A munkavállaló nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz. Alkalmazandó-e az Mt. 97. §-ának (2) bekezdése, miszerint az általános munkarendben a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be?
89. cikk / 2460 Munkavédelmi cipő – viselet és költségviselés
Kérdés: Egyik irodai alkalmazottunk munkavédelmi cipő árának a kifizetését kéri a munkáltatótól. Megtagadhatjuk? Semmi veszélynek nincs kitéve a telephelyen, informatikai munkakörben dolgozik. Egyik informatikusnak sincs munkavédelmi cipője, és nem is érzik veszélyben magukat.
90. cikk / 2460 Változatlan munkahely, új munkáltató – a munkavédelmi oktatás
Kérdés: A jogviszony létesítését megelőző tűz- és munkavédelmi oktatás kötelező jellegéről szeretnénk megbizonyosodni. Egy kétfős kft. munkavállalói egy olyan cég telephelyén végeznének munkát, mely telephely egy másik céghez tartozik, viszont ennek a másik cégnek ők már a munkavállalói, és azon a jogviszony létesítésekor tűz- és munkavédelmi oktatáson már részt vettek. Helytálló-e az az értelmezés, hogy hiába ugyanaz a telephely, a kérdés a munkavállaló és a munkáltató viszonyában vizsgálandó? Így, ha más a munkáltató ugyanazon a telephelyen, az oktatásokat akkor is meg kell tartani. Irodai munkakörök betöltéséről lenne szó, kötetlen munkarendben.
