Húsvét- és pünkösdvasárnapi munka ellenértéke – pótlék és személyi illetmény

Kérdés: 1. A Kttv. alapján a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap [93. § (1) bek.], azonban a munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében [93. § (5) bek.]. Munkaszüneti napra rendes munkaidő törvényben meghatározott esetben osztható be [Kttv. 93. § (3) bek.]. Vasárnapra rendes munkaidő a 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti esetben osztható be a közszolgálati tisztviselő számára. Annak ellenére, hogy a húsvét- és a pünkösdvasárnap nem munkaszüneti nap, munkaidőkeret (egyenlőtlen munkaidő-beosztás) alkalmazása esetén megilleti-e ezeken a napokon a munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a Kttv. 98. §-ának (6) bekezdése szerinti, a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő? Ha nem, akkor egyéb más díjazás, például pótlék, juttatás?
2. A Kttv. 235. §-ának (3) bekezdése szerint személyi illetmény megállapítása esetén pótlék nem fizethető. Amennyiben munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatott köztisztviselő esetében van személyi illetmény megállapítva, és a munkavégzés 22.00 és 6.00 óra közé esik, abban az esetben történhet-e éjszakaipótlék-kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi illetmény összegének megállapításánál a munkáltató mérlegelje, hogy a szóban forgó köztisztviselő rendszeresen teljesít munkavégzést az éjszakai időszakban is.(Kéziratzárás: 2025. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

KIRA fogságában – az intézményvezető vállalkozói tevékenysége

Kérdés: A költségvetési szervként működő művelődési központ vezetője az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése értelmében a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Az Mt. azonban nem zárja ki, hogy ettől a felek az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése értelmében eltérjenek. E szerint a munkaszerződésben rögzíthetik, hogy a 211. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alkalmazását kizárják, és a munkáltató engedélyezi, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen egyéni vállalkozóként. A Központi Illetményszámfejtő Programban (KIRA) nem lehet csak olyan munkaszerződés-módosítást készíteni, amiben „érdemi” változás történik (pl. munkakör, alapbér, FEOR, munkaidő módosul). Egyébként nem áll elő olyan irat, melynek az a neve, hogy „munkaszerződés módosítása”. Egy ún. adatlap van, melynek a megjegyzés rovatában tudnánk belefoglalni munkáltatói oldalról: az intézményvezető egyéni vállalkozói tevékenységre irányuló további jogviszony-létesítését a munkáltató engedélyezte. Ha munkaszerződés-módosítást emiatt nem tudunk a KIRA-ban készíteni, van-e értelme az ún. adatlapba ezt külön még belefoglalni? Avagy elég az az irat, melyen az intézményvezető a fenti tényt már bejelentette, és engedélyeztette a munkáltatói jogkör gyakorlójával (a polgármesterrel), és ezt elég a személyi anyagban tartani? Az Mt. mit ért a munkaszerződés módosításán? Azokra a helyekre, ahol esetleg Word szövegszerkesztő szoftverben készül a szerződés, és ott végül is egy munkaszerződés-módosításba bele tudják ezt a tényt foglalni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 58. §]. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése értelmében a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, ugyanakkor a vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató és a munkavállaló bármikor megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – fontos ugyanakkor, hogy ennek a megállapodásnak a korlátja, hogy az nem jelenthet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kettős jogviszony a közegészségügyben

Kérdés: Közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál heti kétórás részmunkaidőben orvosigazgató kinevezése szükséges. A jelölt szakorvosként már egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik, a munkáltatónál besorolása „A7”, munkaideje heti 8 óra. Hogyan változik a kinevezését követően a munkabére, és mire figyelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...nem merül fel, hogy a kettős jogviszony a munkaidőszabályok kijátszására irányulna [Mt. 7. §]. Ugyanakkor be kell tartani a további munkavégzési jogviszony létesítésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, az Eszjtv. alkalmazásában ugyanis ez akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Munkavállalók tesztelése az ügyfelek részéről

Kérdés: Cégünk tevékenységei közé tartozik többek közt a szervizszolgáltatás, melyet szervizes munkavállalóink legtöbbször az ügyfeleink telephelyein végeznek. A munkavégzés megkezdése előtt az ügyfelek előzetesen – legtöbbször EHS dokumentumok keretében – gyakran előírják, hogy a szervizes munkavállalóknak – munkaalkalmasság tekintetében – átvizsgáláson kell átesniük, mely magában foglalhatja az alkohol-, illetve drogtesztek elvégzését is. Bizonyos esetekben ez minden kollégára vonatkozik, máskor a tesztek elvégzése alkalomszerű, illetve szúrópróbaszerű. Az ügyfél által használt szabályzatok lehetővé tehetik-e számára, hogy cégünk munkavállalóin ilyen jellegű vizsgálatokat végezzenek el (különösen munkajogi és adatvédelmi jogi aspektusokat vizsgálva)? Amennyiben a válasz az előző kérdésre igen, akkor ezen ügyfélszabályzatokkal szemben mi a minimális tartalmi elvárás?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy az Mt.-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. A munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Helyettesítések – jegyző – aljegyző – köztisztviselő

Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy amennyiben a polgármesteri hivatalnál a jegyző tartósan akadályoztatva van (szülési vagy fizetés nélküli szabadság), a korábbi aljegyző legyen határozott időre jegyzőnek, valamint egy másik köztisztviselő aljegyzőnek kinevezve határozott időre szóló vezetői megbízással? Amennyiben nem, a helyettesítési díj esetében az egy naptári évben számított negyvennégy munkanapos megszorítás irányadó-e?
Részlet a válaszából: […] ...díj, hiszen mindez nem munkaköri kötelezettsége.A Kttv. 51. §-ának (4) bekezdése értelmében az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a köztisztviselő eltérő megállapodása hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Cafeteriajuttatás visszakövetelése – az elévülési időben

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj távolléti jogcímen van 2024. július hónaptól. A 2024. évi cafeteriajuttatását még év elején megkapta, azonban felmerült a kérdés, hogy a 2024. július hónaptól 2024. december 31-ig járó cafeteriajuttatást vissza kell-e fizetnie? Ha igen, akkor mikor, a távollét végét követő munkanapon?
Részlet a válaszából: […] ...– nem lehet összeszámítani. A Kttv. 110. §-ának (5) bekezdése értelmében a szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni, ugyanakkor egyértelmű, hogy Kttv. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Munkabér-megállapítás euróban – vezetők esetében

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretné a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? A kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – a szabály kógens [Mt. 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egyen- vagy formaruha biztosítása munkaadói döntés alapján

Kérdés: Létezik-e olyan jogszabályi előírás, amely alapján a munkáltató számára kötelező lenne egyenruhát, formaruhát vagy termékvédő ruhát biztosítani a következő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számára: mezőgazdasági mérnök (FEOR 2131), növényorvos (növényvédelmi szakértő) (FEOR 2242), vegyésztechnikus (FEOR 3115), informatikai és kommunikációs rendszereket kezelő technikus (FEOR 3141), munkavédelmi és üzembiztonsági foglalkozású (FEOR 3163), növényorvosi (növényvédelmi) asszisztens (FEOR 3342), készlet- és anyagnyilvántartó (FEOR 4131)?
Részlet a válaszából: […] ...munkaruha rendeltetése, hogy olyan munkakörökben, ahol például a munkavégzés a saját ruházat kopásával, rongálódásával, piszkolódásával járna, a munkavégzéshez megfelelő ruházatot biztosítson. A formaruha a munkáltató arculatát kifejező ruházat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Idénymunka értelmezése – akár egész évben

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Efotv. szerint a munkavállalók olyan mező- és erdőgazdasági tevékenységet végeznek, amely magában foglalja a növénytermesztés, állattenyésztés, halászati, vadászati vagy egyéb mezőgazdasági munkák idényjellegű részét, például: ültetés, betakarítás. Illetőleg mezőgazdasági idénymunkának minősül még a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. Mezőgazdasági idénymunka csak egy meghatározott időszakban (idényben) történhet az adott éven belül, vagy annak az eshetőségét sem zárja ki a törvény, hogy egy vállalat nemcsak idényjelleggel, hanem egész évben mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztassa a munkavállalóit? Ha utóbbira van lehetőség, milyen tevékenység lehet rá példa?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjához kötődik. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
1
7
8
9
240