Munkába járás költségtérítése és havi utazási támogatás

Kérdés: Új munkavállalónk július közepén kezdett cégünknél. Mivel vidékről jár be budapesti üzletünkbe dolgozni, ezért a főváros közigazgatási határáig fizettük neki erre a két hétre a bejárást. Az augusztusi hónaptól viszont az állami foglalkoztatási szervtől (munkába állása előtt munkanélküli volt) utazási támogatásban részesül. Ebben az esetben az állam és a munkáltató is – egymástól függetlenül – fizeti a munkába járását? Vagy ugyanarra az időszakra és útvonalra kaphat párhuzamosan utazási költségtérítést a munkáltatótól és állami támogatást a foglalkoztatási szervtől?
Részlet a válaszából: […] ...szerv részére bemutatja. Ennek keretében a munkába járásra havi utazási támogatás is biztosítható, amely mértéke a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 5%-ának megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Gyermek otthongondozási díjára jogosultság – a szabadság és táppénzfolyósítás alatt

Kérdés: Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka kiveheti-e nyolcórás munkaszerződés alapján a felhalmozott szabadságát, ha mellette gyermek otthongondozási díjat (GYOD) folyósítanak a számára? Le kell-e ilyenkor mondani a GYOD-ot, vagy mivel szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem szükséges? Ugyanez a kérdésem lenne a táppénzzel kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] ...mellett nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja [Szoctv. 39/B. § (1) bek. d) pont]. Keresőtevékenység e tekintetben – ha a Szoc-tv. másként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Sikertelen vizsga mint a felmondás indoka

Kérdés: A munkáltató előírhatja a munkavállalója számára, hogy valamilyen képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt? Lehetséges-e a munkavállalót felvenni egy meghatározott munkakörre azzal, hogy a munkaviszony létesítését követően egy betanulási folyamatban kell részt vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie? Amennyiben a munkáltató által előírt vizsga nem sikerül, akkor a munkavállaló képességére (annak hiányára) hivatkozhat-e felmondás alapjául a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...vennie, mely során sikeres vizsgát kell tennie. Ez mindenekelőtt levezethető abból, hogy a munkáltató általános szabály szerint köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 50. § (2) bek. b) pont]. Amennyiben a képzés vagy a továbbképzés azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keresőképtelenség alatt

Kérdés: Egyik dolgozónk 2024. december 3-án otthon balesetet szenvedett, aminek következtében eltört a lába. Azóta is betegállományban van, de nagyon problémás, mert az orvosi igazolásért könyörögni kell, nem veszi fel a telefont, semmiben nem együttműködő. Április vége óta nem is adott le igazolást, és nem jelentkezik. Tudjuk, hogy ha felmondunk, a felmondási idő a betegállományból visszatérés után indul, de ilyen esetben, amikor nem elérhető a dolgozó, és a hívásokra nem reagál, orvosi igazolása nincs több mint egy hónapja, mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelensége időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ugyanakkor a távollétét igazolnia kell, amit ebben az esetben a keresőképtelenségről kiállított orvosi igazolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Nyolchavi felmentési idő – mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Az önkormányzat egyik intézményében (bölcsőde), a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján az egyik közalkalmazott (kisgyermeknevelő) jogviszonya felmentéssel szűnik meg, mert a felmentési idő végével öregségi nyugdíjasnak minősül. Mindkét félnek ez a közös akarata, mivel a közalkalmazott nyugdíjba kíván vonulni, és az ehhez szükséges feltételekkel rendelkezik. A felmentési idő teljes időtartamára szeretné a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. A Kjt. alapján, jelen esetben, a felmentési idő nyolc hónap. Jogszerűen jár-e el a vezető, ha a felmentés teljes időtartamára, és nem csak a felére mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...[Kjt. 33. § (2) bek. f) pont]. A munkáltató a Kjt. szerint legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A Kjt. idézett rendelkezésében a „legalább” kifejezés arra utal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Napi után heti pihenőidő beosztása

Kérdés: A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében számíthat-e szankcióra a munkáltató a napi és heti pihenőidő beosztása vonatkozásában, ha általános munkarendben pénteki napon 16 órakor fejezik be a munkavállalók a munkát, illetve szombat és vasárnap pihenőnap? Van az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatban még folyamatban jogértelmezési kérdés, vagy ez rendezi a fent felvázolt esetet? 2023. január 1. napját megelőző időszak vonatkozásában még lehet számítani szankcióra?
Részlet a válaszából: […] ...a napi és a heti pihenőidő egymástól függetlenül biztosítandó, és a napi pihenőidő akkor is jár a munkavállalónak, ha az adott napi munkavégzést heti pihenőidő követi. Bár ezzel nyilvánvalóan ellentétes szabályt tartalmaz az Mt. 104. §-ának (5) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Megtagadhatja a munkáltató a táppénzes papír elszámolását, ha a munkavállaló szabadság alatt lesz beteg, vagy a gyermeke lesz beteg, és gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A munkáltató arra hivatkozik, hogy keresőképtelen az, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. A munkáltató meglátása szerint szabadság alatt nincs munkavégzés, ezért nem beszélhetünk arról, hogy a munkavállaló a munkáját nem tudja ellátni.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem valósulna meg a fizetett szabadság rendeltetése, ha ez olyan időszakra esne, amikor a munkavállaló beteg, és így egyébként sincs munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége. E megfontolásból eredően az Európai Unió Bírósága azt az értelmezést követi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Munkaidő elszámolása hosszabb teljes munkaidő esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 279. számában megjelenő, 5390. sorszámú kérdésemet szeretném pontosítani. A portásaink munkanapja egybefüggő 24 óra, reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart. Portás I. beosztása: 07. 01. 24 órás munkavégzés; 07. 02. 12 órás szabadság (19:00–07:00 óra között); 07. 03. pihenőnap. Ezzel egy időben Portás II.: 07. 01. pihenőnap; 07. 02. 12 órás szabadság (07:00–19:00 óra között); 07. 03. 24 órás munkavégzés. Vagyis 07. 02-re 12 órás munkaidőt is beosztunk egyszerre 2 főnek, egymást váltva (míg a 3. ténylegesen dolgozik), a szolgálat lejárta után biztosított napi pihenőidőt követően, de egyúttal arra rögtön szabadságot adunk ki. Azt írják, tilos, hogy ugyanazon a munkanapon dolgozzon és szabadságon is legyen a dolgozó. De a munkanap reggel 7-től este 7 óráig értendő, és 07. 02-án reggel 7-kor új munkanap indul, csupán megosztjuk azt 12-12 órára a két portásunk között.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt beosztásnak nincs akadálya, hiszen munkanapnak tekinthető az egybefüggő 24 órás időszak is, ami ebben az esetben reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tart [Mt. 87. § (1) bek.]. A készenléti jellegű munkakörben beosztható napi 24 óra munkaidő, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Beosztás szerinti munkaidő módosítása

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Óvodavezető felmentése – a távolléti díj számítása

Kérdés:

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodavezető vezetői jogviszonya 2025. 06. 30-ával megszűnik annak okán, hogy az intézmény beolvadással megszűnik ugyancsak 2025. 06. 30-án. Az óvodavezető öregségi nyugdíjas, kérelmezte a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését (felmentési ideje 8 hónap). A munkáltató úgy döntött, hogy a felmentési időre mentesíti a munkavégzés alól. A felmentési idő kezdete: 2025. 07. 02. A felmentési időre járó távolléti díjnak része-e a 2025. 06. 30-ával megszűnő vezetői megbízási díj?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének j) pontja alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót távolléti díj illeti meg a felmentési idő alatt a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára – értelemszerűen, ha a felmentési idő teljes időtartamára mentesítik a munkavégzés alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
1
7
8
9
246