2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?

Kérdés: Önkormányzatnál dolgozó közalkalmazott éves fizetett szabadsága elfogyott. A Kjt. és a háttérszabályként alkalmazandó Mt. a fizetés nélküli szabadság eseteit konkrétan meghatározza, valamint az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének r) pontja rendelkezik arról, hogy ezektől az előírásoktól a munkavállaló javára el lehet térni. Ez utóbbi értelmezhető-e a fenti esetre úgy, hogy a közalkalmazott éves fizetett szabadságának kivételét követően kérhet-e fizetés nélküli szabadságot? Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató munkavégzés alóli mentesítése alkalmazható-e a fenti esetben? Ha igen, mik a feltételei? Kell-e különmegállapodás róla? A fent említett két jogszabályhely alapján kérheti-e a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadságot akár egy-egy napra is? Ez milyen módon és milyen feltételekkel adható? Esetlegesen mitől esik el a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (pl. biztosítási jogviszony)?

Kérdés: Önkormányzatunknál az éves szabadságok kiadásának egyeztetése során megállapítást nyert, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatalsegédnek 145 nap ki nem vett szabadsága van nyilvántartva, melyből 30 nap az idei évi, míg 115 nap 2014–2019. évekről „ragadt bent”, a korábbi településvezető ideje alatt halmozódott fel. Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót a szabadságának kivételére abban az esetben, amennyiben a munkavállaló nem akar szabadságra menni? Az Mt. erre nem tartalmaz kifejezett választ. A munkavállaló azért nem akar szabadságra menni, mert azzal számol, hogy így a munkaviszony megszűnésekor hozzá fog jutni a szabadság pénzbeli megváltásához. Véleményem szerint, amíg a munkáltató az ilyen úgynevezett „beragadt” szabadságot nem adja ki, folyamatos jogsértő állapotot tart fenn. A munkáltató tudja úgy a munkát szervezni, hogy helyettesítéssel elláttatja a hivatalsegédi feladatokat, és elrendeli a munkavállaló ki nem adott 115 nap szabadságának kivételét egy részletben. Van-e joga a munkáltatónak így elrendelni a szabadság kivételét, kötelezheti-e a munkavállalót ilyen formában a szabadság kivételére? Mi van abban az esetben, ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, szándékosan nem megy el szabadságra? Milyen eszköze van még ezenkívül a munkáltatónak arra, hogy a jogsértő állapotot megszüntesse, és a munkavállaló szabadságát rendezze?

Kérdés: 2024 augusztusában önkormányzati fenntartású óvodánk áthelyezéssel átvett óvodapedagógus köznevelési foglalkoztatott munkavállalót. A köznevelési foglalkoztatottat átadó munkáltató korábbi kinevezésében a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál 2016. 09. 01. – 2017. 07. 31. közötti időszakban óvodapedagógus-munkakörben eltöltött 11 hónapos jogviszonyt nem ismert el a köznevelési jutalom beszámításához. A munkavállaló áthelyezésekor, 2024 augusztusában – mivel a státusztörvény már hatályban volt – felmerült annak lehetősége, hogy az állami intézményben eltöltött időn kívül a köznevelési jutalom számításánál az egyházi és magánintézményekben óvodapedagógusként ledolgozott jogviszonyt is figyelembe kell venni. Amennyiben az új munkáltató a fentiek szerint járna el, a köznevelési foglalkoztatott 2025. 04. 25-én jogosult lett volna a 25 éves köznevelési jutalomra. Figyelembe kell venni a köznevelési jutalom számításánál a munkavállaló Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál óvodapedagógus-munkakörben eltöltött jogviszonyát?

Kérdés: Egy közalkalmazottunk 2022. december 30-án a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételével nyugdíjba ment. 2023. február 16-tól újra dolgozik a korábbi munkakörében. A nyugdíj melletti foglalkoztatás ideje beleszámít-e a jubileumi jutalomba, mert ha igen, akkor 2026 februárjában jogosult lenne a harmincéves jutalomra? A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság ideje is beszámítható a jubileumi jutalom éveibe?

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és az iskola részére, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Rendkívüli munkavégzésnek számít akkor a szombati és a vasárnapi munkavégzés, amit számfejteni is 200%-ban kell, vagy lehet-e adni helyette szabadidőt?

Kérdés: Általános 5/2-es munkarendben, hétfőtől péntekig napi 8 órára vannak beosztva a két műszakban dolgozó kollégák. Amennyiben szombaton vagy vasárnap (pihenőnapon) 8 órát túlóráznak, ezt a heti 40 óra pihenőidő szempontjából nem kell figyelembe venni? Például, az adott héten 14–22 óra között rendes munkaidőben dolgozik, majd vasárnap 6–14 óra között, utána a következő héten pedig 6-tól 14 óráig tart a munkaidő. Ez így helyes?

Kérdés: Karbantartó munkavállalóink a jövőben készenlétben is fognak dolgozni. Jelenleg négyhavi munkaidőkeretben két műszakos a munkarendjük (6.15–14.15; és 14.15–22.15). A készenlétet 22.15–06.15-ig kell vállalni. A cégünknél érvényben lévő szabályzat szerint a műszakpótlék mértéke: 18.00–22.00 között 30%; 22.00–06.00 között 45%. Amennyiben készenlét alatti munkavégzés történik az említett időtartam alatt, tehát éjszaka, milyen mértékű pótlékot kell adnunk a munkavállalóknak, 15% éjszakai pótlékot vagy 45% műszakpótlékot?

Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?

Kérdés: A 33/1998. NM rendelet szerint a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró vizsgálata és véleményezése szabályai irányadók az olyan munkáltatók vonatkozásában, amelyek szervezett munkavégzés keretében az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott expozíció (pl. veszélyes anyag, fokozott baleseti kockázat) alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve az olyan munkáltatók vonatkozásában is, amelyek munkavállalói vonatkozásában jogszabály nem teszi kötelezővé az alkalmasság orvosi vizsgálatát, de saját döntésük alapján elrendelik azt. A kötelező orvosi vizsgálatot indokló expozíciókat miniszeri rendeletekben határozták meg. Mely munkáltató mely rendelet hatálya alá tartozik? Jelen pillanatban valamennyi miniszteri rendelet tartalma azonos e tekintetben, így ez a jogalkalmazás tekintetében egyelőre várhatóan nem fog problémát okozni, ennek ellenére szeretnénk munkáltatóként tisztán látni. Milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztathatóság orvosi szakvéleményezésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén?