2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Néhány munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk. Az üzletünkben az egyik alkalmazottunk ki akarta cserélni a villanykörtét, de megcsúszott alatta a szék és leesett, lábsérülését meg is kellett műteni. A műtét után azonban óvatlanok voltak a kórházban a nővérek, és leesett az ágyról, combnyaktörést szenvedett. A munkavállaló most kárigényt jelentett be. Ilyen helyzetben fennáll-e a felelősségünk akkor is, ha nem tartozott a munkakörébe a villanykörte kicserélése, és sosem adott neki senki olyan utasítást, hogy végezze el ezt a feladatot?

Kérdés: Az utóbbi időben több munkavállalónak kényszerültünk felmondani. Mivel megrendeléseink lecsökkentek, nem volt szükségünk arra, hogy a felmondási idő alatt dolgozzanak, így felmentettük őket a munkavégzés alól. Mindenkivel elszámoltunk az utolsó munkában töltött napján. Később többen kérték, hogy korábbi időpontban szüntessük meg a munkaviszonyukat. Mivel nem akartuk a munkavállalókat még nehezebb helyzetbe hozni, eleget tettünk a kérésnek. A járandóságokat is kifizettük az utolsó munkában töltött napon, most azonban kiderült, hogy kevesebb összeg járna ezeknek a munkavállalóknak. Szeretnénk visszafizettetni velük azt az összeget, ami nem illeti meg őket. Hogyan tudjuk visszakövetelni a munkavállalóktól ezt a pénzt?

Kérdés: Foglalkoztatottunk 2005. 06. 27-én ment el szülési szabadságra, hármas ikreket szült, hat évig volt GYES-en, a GYES 2011. 06. 27-én jár le. A lejáratkor a foglalkoztatott munkaviszonyát egy­idejűleg közös megegyezéssel megszüntetjük. Kérdésem, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadság megváltásánál kifizetett távolléti díjnál (szülési szabadság) melyik bért kell figyelembe venni? A munkaviszony megszűnésekor érvényes bért, vagy a szülés utáni időpont szerint érvényes bért?

Kérdés: 15 munkavállalót foglalkoztató kis varroda vagyunk. Textiltermék-összeállítóink teljesítménybérben dolgoznak. Az egyes munkafolyamatokat – alkatrészek összeállítása, húzózár bevarrása, gomblyukazás – különböző gépeken, mások végzik, de mindenki azonos munkakörben dolgozik. Kérdésünk, hogy a teljesítménykövetelmény meghatározása szempontjából képezhetünk-e az egész varrodában, azonos munkakörben dolgozókból egy csoportot, vagy munkafolyamatokra lebontva tehetjük ezt meg? A problémát az okozza, hogy egy új megrendelés beérkezésekor – a modellek tulajdonságaitól függően – változhat az egyes dolgozók által ellátott munkafolyamat is.

Kérdés: Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?

Kérdés: A budaörsi központban foglalkoztatott három karbantartó munkavállalónk esetén a divízióvezető 2 napos kiküldetést rendelt el. A munkavállalóknak 2 napig a halásztelki telephelyen kellett volna dolgozni. Munkatársaink azonban nem vették fel a munkát Halásztelken, hanem a kiküldetés idején is Budaörsön jelentkeztek munkára. Állításuk szerint a divízióvezető láthatóan ittas volt az utasítás közlésekor, komolytalanul viselkedett, és azt hitték, csak tréfa a kiküldetés. A kiküldetési rendelvényeket a vezető csak másnap írta alá. Az utasításadás körülményeit pontosan nem ismerjük (vizsgálat van folyamatban), de a kiküldetés indokolt és szabályos lett volna. Az események után inkább csak elvi jelleggel kérdezem: megtagadhatja-e a munkavállaló az utasítást arra hivatkozva, hogy szerinte az "komolytalan", vagy megítélése szerint az utasítást adó vezető ittas volt?

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?

Kérdés: A ledolgozott 6 óra utáni 20 perc szünetet ki lehet-e adni több részletben is, vagy csak egyben? Pénztáros munkakörben dolgozó munkavállalóink az egyéb egészségügyi szünetekkel elhasználják ezt az időt.

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül kell-e túlórát fizetni, és jár-e az alkalmi munkavállalónak szabadság?

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?