Egyszerűsített foglalkoztatás késedelmes bejelentése

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatunk munkavállalókat, és egy belső ellenőrzés során kiderült, hogy az egyik munkavállalónkat adatrögzítési hiba miatt egy nappal későbbi időpontra jelentettük be, mint amelyik napon ténylegesen munkát végzett. Ezt követően még több alkalommal is dolgozott alkalmi munka keretében, az azokra vonatkozó bejelentések már helyesek voltak. Mit érdemes ilyen esetben tenni, illetve mit jelent a munkaviszony szempontjából a hibás bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...határozatlan időre jön létre [Mt. 45. § (2) bek.]. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. A felek a munkaszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése alapján a törvényes képviselő (szülő) hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló olyan jognyilatkozatához, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, tehát az alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Béremelés munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: A béremelés nálunk úgy zajlik, hogy értesítőt készítünk róla két példányban. Az egyik példányt a munkavállaló megkapja, a másik az irattárba kerül, de egyiket sem írja alá a munkavállaló. Jó ez így, vagy nem törvényes az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a béremelés az alapbért érinti, akkor a munkaszerződés közös megegyezéssel való módosítása szükséges, mivel az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Azt pedig egyoldalúan megváltoztatni még a munkavállaló előnyére sem lehet [Mt. 45. § (1) bek., 58...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetett szabadság – "karcsúsított" távolléti díjjal

Kérdés: Értékesítőként dolgozom egy termelőcégnél, ahol jövedelmem két fő részből áll: alapbérből, ami a mindenkori garantált bérminimummal egyezik meg, és jutalékból, ami átlagosan az alapbérem 2-3-szorosát teszi ki. Ebből következően a távolléti díjam is jóval alacsonyabb az átlagos fizetésemnél, ami különösen szabadságom idején mutatkozik meg. Valóban az a szabály, hogy a távolléti díjba nem kell figyelembe venni a jutalékot, hiába a teljesítményem alapján kapom?
Részlet a válaszából: […] ...munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Szabadság – megváltási tilalom jogutódlás esetén

Kérdés: A cégünket megvásárolta egy másik gazdasági társaság. Úgy tűnik, hogy átveszik a legtöbb munkavállalót. Egyik kollégánk érdeklődött, hogy ha őt is átveszik, akkor a mi cégünknek mindenképpen meg kell-e váltani a szabadságát, vagy esetleg lehetősége van arra, hogy továbbvigye a másik céghez, mert az év második felében szeretne több napra szabadságra menni.
Részlet a válaszából: […] ...ha nem következik be munkáltatói jogutódlás, hanem megszüntetésre kerülnek a munkaviszonyok, majd a másik céggel a munkavállalók új munkaszerződést létesítenek, az Mt. rendelkezései értelmében, ha a munkáltató az időarányos szabadságot nem adta ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Pótlékátalány és a pótlék "alapbéresítése"

Kérdés: A munkaszerződésben a pótlékátalány összegét kötelező számszerűsíteni, vagy elegendő annak feltüntetése, hogy a felek megállapodnak bruttó 150 000 Ft alapbérben, ami tartalmazza a beosztás szerint délután 6 és 9 közötti munkavégzésre jutó pótlékátalányt is?
Részlet a válaszából: […] ...keverednek a pótlékátalány fizetésének és a pótlék alapbéresítésének szabályai. Az Mt. egyrészt lehetővé teszi, hogy a felek a munkaszerződésben bármely törvényi bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Rendkívüli munka ellenértéke és a munkaszerződés semmis kikötése

Kérdés: Az elmúlt hónapban többször is bent kellett maradnom munkaidő után két-három órára, de a munkáltatóm nem fizetett pótlékot. Amikor reklamáltam, azt válaszolták, a munkaszerződésemben benne van, hogy csak akkor fizetnek, ha a túlórát a munkáltató írásban írta elő. Valóban benne van ez a szerződésemben, kérdésem mégis az, hogy lehet-e ilyen esetben tenni valamit?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződés szerint a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végzett munkájáért díjazásra csak a rendkívüli munkavégzés munkáltató általi kifejezett írásbeli elrendelése esetén jogosult, akkor a szerződésnek ez a része érvénytelen. Az Mt. 143. §-ától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Képzés költségeinek viselése és a díjazásra való jogosultság

Kérdés: 2015. februárban egy hétig (hétfőtől péntekig) a munkáltató által szervezett tanfolyamon kellett részt vennem Budapesten, ami nem szerepel a munkaszerződésemben mint munkavégzési hely. A képzés során az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esett. A munkáltató csak a hétfői odautazást, illetve a pénteki hazautazást fizette ki, de én mindennap hazautaztam vonattal, majd másnap vissza a képzésre. A munkáltató nem tájékoztatott, hogy szállást igényelhetek. Jár-e nekem munkabér az utazással eltöltött időre, tekintettel arra, hogy én szállást a munkáltatótól nem kértem és nem is kaptam?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek.]. Tehát nemcsak a szerződés szerinti munkahelyre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vezető határozott idejű munka­viszonyának megszüntetése munkáltatói felmondással

Kérdés: A munkavállalót vállalatunk cégvezetőként, munkaviszony keretében foglalkoztatja. Határozott idejű munkaszerződése van, amely 2015. augusztus 31-én jár le. Mi azonban munkáltatói felmondással meg akarjuk szüntetni a munkaviszonyát még a határozott idő lejárta előtt. Az illető vezető állású munkavállalónak minősül, hiszen ő a cég első számú vezetője. Ebben az esetben a még hátralévő határozott időre járó munkabérére is jogosult lesz felmondás esetén a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll, és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított, vagy– munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő, feltéve hogy alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Vezetői keresőképtelenség – nem jár felmondási védelemmel

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja a társaságával munkaviszonyt létesített az ügyvezetésre és a társaság tevékenységének ellátására. Nevezett kft. december 6-án felszámolás alá került. A felszámolási eljárás megindításáról december 20-án szerzett tudomást. Az ügyvezető tag december 4-én keresőképtelen állományba került, és jelenleg is munkaképtelen. Jogos-e a felszámoló követelése, miszerint az alapító munkaszerződését december 6-ával meg kell szüntetni, mivel az ügyvezetői megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik? Élvezi-e az Mt. által biztosított felmondási védelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bek.]. Ezt a szabályt azonban vezető állású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
92
93
94
147