1326 cikk rendezése:
1221. cikk / 1326 Határozott idejű munkaviszony – távollévő helyettesítésére
Kérdés: A határozott idejű munkaszerződésben mindig pontos időintervallumot kell meghatározni? Ha például egy munkavállaló szülési szabadságának idejére határozott időre létesített munkaviszony keretében kívánok egy másik munkavállalót foglalkoztatni, akkor elégséges-e ez a meghatározás, vagy pontos "tól-ig" dátumot kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Mi a teendő abban az esetben, ha a kismama korábban szeretne visszajönni, mint a szülési szabadság lejárta, vajon ebben az esetben a helyettesítő munkavállaló a határozott idő lejártát megelőzően korábban is elküldhető, ha a fenti "szülési szabadság idejére" meghatározást használom?
1222. cikk / 1326 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
1223. cikk / 1326 Próbaidő alatti bérvisszatartás
Kérdés: Lehetséges-e a munkaszerződés megkötése olyan tartalommal, hogy előírjuk a munkavállaló számára, hogy a próbaidő alatt a munkabérének csak 80%-ára jogosult, a különbözet pedig a véglegesítéskor kerül kifizetésre?
1224. cikk / 1326 Tájékoztatás a munkarend módosításáról
Kérdés: Cégünknél több műszakos munkarend volt érvényben, a munkavállalók részére adott tájékoztatóban ezt szerepeltettük. Ebben a hónapban ügyvezetői utasításban módosítottuk a munkarendet, munkaidőkeretet vezettünk be, amire a munkaszerződések lehetőséget adtak. Ki kell-e adnunk új munkavállalói tájékoztatót minden érintett munkavállalónk részére?
1225. cikk / 1326 Végkielégítés – a törvény szabta keret fölött
Kérdés: Az utóbbi időben számos probléma merült fel a végkielégítések kifizetésével kapcsolatban. Cégünk több munkaszerződésben alkalmaz olyan megoldást, miszerint a munkavállaló a munkáltatói rendes felmondás esetére a törvényi mértéktől magasabb összegű végkielégítést kap. Önök szerint ez jogszerűnek tekinthető?
1226. cikk / 1326 Megszakítás nélküli munkarend
Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
1227. cikk / 1326 Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén
Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
1228. cikk / 1326 Ha költözik a cégközpont
Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
1229. cikk / 1326 Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten
Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
1230. cikk / 1326 Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz
Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
