Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azt a munkáltató a várható munkamennyiséget és a rendelkezésre álló létszámot számításba véve, más eszközökkel (pl. más munkarend alkalmazásával, kölcsönzött munkaerő igénybevételével) nem oldhatja meg. Így például a kereskedelemben a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor

Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
Részlet a válaszából: […] ...időarányosan, a szabadsággal nem érintett időre illeti meg az adott hónapban. Az időarányos részt az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkaórák alapján kell kiszámítani [Mt. 136. § (3) bek.].A készenlét kezdő és befejező időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Távolléti díj számítása munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásánál először az egy órára járó távolléti díjat kell meghatározni. Ennek során az adott hónapban érvényes általános munkarend szerinti munkaórákat kell figyelembe venni [Mt. 136. § (3) bek.], azaz első lépésben a távolléti díj egy órára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Megszakítás nélküli tevékenység – a definíció követelményei

Kérdés: A vasárnapi pótlék megítélése kapcsán a megszakítás nélküli tevékenység értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Mi minősül a termelési technológiából fakadó objektív gazdaságossági szempontoknak megfelelő és rendeltetésszerű, másként nem folytatható tevékenységnek? Ha például egy termelő- vagy gyártóüzemnek a megrendelések teljesítéséhez folyamatos, három-négy műszakban, pár órás, maximum 4-5 órás karbantartási szünettel kell üzemelnie, akkor az minősülhet rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységnek? Értelmezhető az gazdaságossági szempontnak, hogy a kisebb kapacitás (mely a termelési technológiával összefüggésben állhat) miatt szükséges a megszakítás nélküli üzemelés, míg egy kisebb megrendelésállomány esetén a termelés megoldható napi két műszak alkalmazásával is?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli minősítésében a megrendelői igényeknek egyáltalán nem lehet jelentősége. Az Mt. 90. §-ának a) pontja szerint nem a munkarend, hanem a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 53. §-a lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztassa, naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát meg nem haladó időben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Szabadság pénzbeli megváltása – távollétidíj-számítás teljesítménybér esetén

Kérdés: 2014 augusztusától hatórás részmunka­időben dolgoztam. A munkámért teljesítménybért kaptam, a garantált bér a minimálbér fele volt a cégnél. 2014. november 30-ával megszüntetésre került a munkaviszonyom. Megkaptam a béremet és a ki nem adott, összesen négy nap szabadságom megváltását is, de szerintem a munkáltató rosszul számolta ki a szabadságom megváltását, mert a négy napért csak 8560 Ft-ot kaptam, holott 2014 novemberében 55 000 Ft volt a bérem, így a novemberi 20 munkanappal számolva, ha a novemberi béremet elosztom a 20 munkanappal, nekem 11 000 Ft szabadságmegváltás járna. Jól gondolom, hogy a munkáltató tévesen számolta a szabadságom megváltását, és követelnem kellene a különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...a) pont]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál pedig a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkaidő mértékének meghatározása munkaszerződésben

Kérdés: Munkaszerződésben megfelelő-e a munkaidő meghatározása havidíjas munkavállalók esetében abban a formában, hogy a munkáltató meghatározott munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben, más munkakörök esetében heti 40 órás munkaidőben alkalmazza, amely munka­idő a munkaszerződés rendelkezései alapján havi munkaidőkeretben kerül ledolgozásra? Tehát a munkaszerződés alapján nem kerül megállapításra a napi, csak a heti munkaidő, mely bizonyos esetekben munkaidőkeretben kerül ledolgozásra.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő nyolc óra általános teljes napi munkaidő esetén [Mt. 92. § (1) bek.]. Tekintettel arra, hogy a munka­időt általános munkarendben heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani [Mt. 97. § (2) bek.], ezért az általános teljes napi munkaidő heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Munkavégzés és díjazása munkaszüneti napra

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló esetén rendelkezik arról, hogy a munkavállaló távolléti díjra jogosult, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A legutóbbi ilyen munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a ledolgozott munkaidő átlagban megegyezzen azzal, amit abban az esetben kellett volna teljesítenie a munkavállalónak, ha őt általános munkarendben foglalkoztatja a munkáltató. A munkaidőkeret lejártakor a munkavállalóval el kell számolni [Mt. 156. § (2)–(4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...így a munkáltató eljárása annyiban szabályos, hogy nem köteles indokolni az állásidő "elrendelését". A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Elvileg egyetlen napra is sor kerülhet állásidőre, akkor is, ha előtte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.
1
46
47
48
75