745 talált cikk a munkarend kifejezésre

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál két műszakban (heti 40 óra) kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottaink (gondozónők) fizetett ünnepnapon (2015. január 1-jén) munkát végeztek, eddig átlagkeresetként került számfejtésre, mely tudomásunk szerint nem megfelelő. A munkavállalókat ezen a napon milyen díjazás illeti meg, hogyan tudunk számukra elszámolni havi bérezés esetén?

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?

Kérdés: Az Mt. 87. §-a meghatározza a munkanap és a munkahét fogalmát, és azt, hogy mikor van lehetőség ezeket a naptári naptól és naptári héttől eltérően értelmezni: alapvetően akkor, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. Ezt hogy kell érteni olyan esetben, mikor nem egy szokásos több műszakos munkarendről van szó, tehát nem mindig nyúlik át a következő naptári napra a munkaidő, csak alkalomszerűen? Tehát milyen gyakoriság az elvárt ahhoz, hogy már "naptári napon átnyúló" munkaidőről beszéljünk? A konkrét esetben a munkáltató egy sportcsarnokot üzemeltet, ahol hétvégén rendszerint, illetve esetenként hétközben is rendezvények vannak, amiket ki kell szolgálni, és utána rendezni kell a helyszínt. Emiatt ezekre a napokra egyes munkavállalók beosztása úgy van meghatározva, hogy éjfél után végeznek; viszont a rendezvénnyel nem érintett napokon 22-ig tart a munkaidejük. Tehát lehet olyan hét, amikor az adott munkavállaló például csak egy nap végezne éjfél után a beosztása szerint. Ilyen esetben mondhatja azt a munkáltató az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése alapján, hogy nála a munkahét nem a naptári hetet jelenti, hanem a sport-, kulturális és egyéb rendezvények megfelelő színvonalú kiszolgálása miatt például kedd 6 órától a következő hét kedd 6 óráig tart?

Kérdés: Egyik munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik, és általában igaz is, hogy a munkáját saját maga szervezheti meg, a saját időbeosztása szerint. Az elmúlt hónapban viszont nagyon sok feladata volt, állítása szerint minden héten 50-60 órát dolgozott. Egy alkalommal kifejezetten a vezetője "fogta itt", mivel egy határidős feladatot be kellett fejezni, és szüksége volt a kollégánk segítségére, bár ő már haza akart menni. Kell-e a kollégánknak túlóradíjat fizetni, illetve kell-e egyáltalán a havi alapbérén kívül bármilyen bérelemet adni neki?

Kérdés: Normál munkarendben (hétfőtől péntekig 8 óra) foglalkoztatott munkavállalót lehet-e kötelezni tanfolyam elvégzésére szombaton vagy vasárnap? Ha igen, akkor az ott töltött időt el lehet számolni túlmunkavégzésként? Főképpen, ha az érintett héten a túlmunkavégzés időtartama a 8 órát már – tegyük fel – meghaladta?

Kérdés: 2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A kérdéssel érintett munkavállalónk ötnapos munkahéten ledolgozza a 48 órát. Ha egy hónapban egyszer szombati napra leltárra berendeli a munkáltató, akkor milyen lehetőség van arra, hogy hivatalosan legyen elszámolva ez a szombati nap?

Kérdés: Gazdaságunk is foglalkozik növénytermeléssel, bevezettünk 6 havi munkaidőkeretet a traktorosoknak. Például januárban, februárban átlagosan napi 4 órát dolgoznak (ezen belül is van, hogy napi 8 órát), majd az idényben napi 12 órát. Mennyi bért kell fizetni a napi 4 órás munkaidőre? Mivel ez többnyire órabéres munka, még a szakmunkás-minimálbért sem keresik meg. Lehetséges-e, hogy a napi 4 órás hónapokra többet fizetünk, majd azt később visszavonjuk a napi 12 órás munkaidőből?

Kérdés: Megszakítás nélküli műszakrend esetén hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napi munkavégzést, ha a munkavállaló e napon 12 órás műszakot teljesít? Megfelel a törvénynek, ha 12 órára járó alapbért, műszakpótlékot és fizetett ünnepre járó távolléti díjat adunk neki?