Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben is kötelező azonban hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot beosztani. A hat nap munkavégzést követő egy pihenőnap szabályt azonban nem kell alkalmazni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 6.
Kapcsolódó címkék:      

Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ezt az egy napra vonatkozó munkaidő-beosztáson belül kell vizsgálni. Osztott napi munkaidőben ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló egy munkanapon belül a munkaidőben összesen – akár két részletben is – egy órát meghaladóan teljesít éjszakai munkavégzést, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Munkaszüneti napi munka alapján járó díjazás

Kérdés: Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés esetében, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, a dolgozónak a munkabére hány százalékát kell számfejtenünk? Ha vasárnap ünnepnap is (pl. húsvétvasárnap), akkor a munkabére 300%-át számfejtjük. Mindkét esetben azonos díjazás illeti meg a dolgozót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van lehetőség [Mt. 97. § (3) bek.]. Ebben az esetben az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap miatt kiesett napi munkaidőre [Mt. 93. § (2) bek.] a munkavállalót óra-...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Munkaszüneti napi pihenőnap megszakítás nélküli tevékenységben

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál megszakítás nélküli munkarendben (24/72, 12/24) foglalkoztatott közalkalmazott nem volt beosztva munkaszüneti (fizetett ünnep) napon, mert pihenőidejét töltötte. Ebben az esetben a fizetett ünnep miatt (amit nem a munkahelyén és nem munkával töltött el) jár-e szabadnap vagy valamilyen juttatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor illetné meg távolléti díj a munkaszüneti napra, ha óra- vagy teljesítménybérezés esetén az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A közalkalmazottaknál azonban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Szabadságátvitel a következő évre

Kérdés: Amikor a munkavállaló a tárgyévi szabadságaiból öt munkanapot átvisz a következő évre úgy, hogy még a tárgyévben megkezdődik a szabadság kiadása, erről szükséges írásos megállapodást kötni a munkaadó és a munkavállaló között?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. Mint az Mt. szövegéből egyértelmű, a szabály alkalmazásának nem feltétele a felek megállapodása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Havibér kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóink havibéresek, és őket munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A kérdésem, hogy milyen munkabért kell annak a munkavállalónak fizetni, aki szabadságon van? Részére is a havibér jár az adott hónapban, és csak a munkaidőkeret végén kell elszámolni, vagy a szabadság napjaira a távolléti díjat kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidőkeretben szabadságra megy, a szabadság időtartamára távolléti díjat, a szabadsággal nem érintett, általános munkarend szerinti munkanapokra az időarányos alapbért kell kifizetni [lásd Mt. 136. § (3) bek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Beosztás szerinti rendes munkaidő egymást követő munkanapokon

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóinkat a hatékony munkavégzés érdekében olyan módon akarjuk beosztani, hogy 28 egybefüggő munkanapot rendelünk el, ahol napi 12 órában teljesítenek munkavégzést, majd ezt követően a munkaidőkeretben beosztható munkaórák "kifutásáig" nem kell dolgozniuk. A munkavállalóink egyetértésüket fejezték ki a beosztással kapcsolatban. A kérdésem, hogy megvalósítható-e ez a munkaidő-beosztás a törvényi szabályok alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is beoszthatók rendes munkaidőben történő munkavégzésre [Mt. 101. § (1) bek. c) pont, 102. § (2) bek.]; ugyancsak nem kell hat munkanapot követően egy pihenőnapot kiadni részükre [Mt. 105. § (3) bek.]. Ebben az esetben a munkaidő-beosztás során azt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 9.

Külföldi hozzátartozó halála mentesít a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hogyan alkalmazzuk az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontját abban az esetben, ha a munkavállaló elhunyt egyenes ágbeli rokona külföldi állampolgár (EU-tagállambeli), tehát a halotti anyakönyvi kivonata külföldi? Elég a nyilatkozata, vagy fordíttatni kell a halotti anyakönyvi kivonatot? Megilleti-e a két nap?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és nevelőszülője, testvére, valamint élettársa [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozója] halála esetén két munkanap munkavégzés alóli mentesülés illeti meg. Ebből a szempontból csak a hozzátartozói kapcsolat számít, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 18.

Rendkívüli munkaidő különböző jogcímen

Kérdés: A munkavállalókat egy hónapos munka­időkeretben foglalkoztatjuk. Adott hónapban a munkavállaló beosztás szerinti havi munkaideje 167 óra volt, és ezenfelül még elrendeltek neki három óra további munkavégzést, amit túlórának számoltunk el. De mi a helyzet azzal, akinek a beosztás szerinti havi munkaideje ugyanebben a hónapban 171 óra, bár az általános munkarend szerint csak 168-at kellett volna dolgoznia? Ebben az esetben is túlóra ez a plusz három óra? Ha a 171 órásnál ugyanazt a szisztémát alkalmaznánk, mint a 167 órásnál, akkor a 171 órásnak a három órát nem kellene kifizetni, hiszen neki az a beosztás szerinti munkaideje. Vagy ha a 171 órásnak kifizetjük a három óra túlórát, a 167 órásnál a 168-hoz hiányzó egy órát nem alapbérként kellene megadni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, azzal, hogy ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Az így megállapított óraszám feletti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 18.
1
…
87
88
89
…
126