Pótszabadság bevezetése kollektív szerződésben

Kérdés: Bevezethet-e a munkáltató – kollektív szerződésben – olyan további pótszabadságot, amelyet az Mt. kifejezetten nem tartalmaz? Például vezető besorolású személynek e tisztségére tekintettel további 5 munkanap tartamú pótszabadságot. Másképpen megfogalmazva: az Mt. szabadságra vonatkozó, eltérést megengedő rendelkezéseit (Mt. 135. §) lehet-e úgy értelmezni, hogy nemcsak az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok mértékétől lehet eltérni, hanem magától a pótszabadságok jogcímétől is?
Részlet a válaszából: […] Kollektív szerződésben az Mt.-nek a szabadság mértékére vonatkozó szabályaitól a munkavállaló javára el lehet térni [Mt. 115–121. §, 135. § (2) bek. j) pont]. Természetesen e körben az is a munkavállaló javára szolgáló eltérésnek minősül, ha a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kiskorú szabadsága szakképzési munkaszerződés alapján

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott kiskorú tanuló éves szabadságának mértéke 45 munkanap. Hogyan kell számolni a szabadság mértékét, ha év közben betölti a 18. életévét, arányosítva meg kell osztani, vagy a teljes évre jár a 45 munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg [Szktv. 84. § (4) bek.]. Abban az évben tehát, amelyben a tanuló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Rövidebb teljes munkaidő kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodás kifejezetten tartalmazza annak mértékét, vagy­is azt, hogy pontosan hány óra is az általános teljes munkaidőhöz (8 óra/munkanap) képest rövidebb teljes munkaidő. Megjegyzendő: ennek mértéke a felek megállapodásán múlik.A munkaszerződés kötelező eleme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Műszakpótlék a szociális ágazatban – kettős mérce

Kérdés: A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeresen változik. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Fegyelmi eljárás – a köztisztviselő kérései

Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindítani [Kttv. 156. § (1) bek.]. A munkáltatói jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki, aki a kijelölésétől számított tíz munkanapon belül köteles lefolytatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaszüneti napi keresőképtelenség – ami jár

Kérdés: A dolgozó megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabéres. Abban az esetben, ha a betegszabadságát kimerítette, táppénzen van, a munkaszüneti napra (ami hétköznapra esik) jár-e neki a táppénz mellé a munkaszüneti napra járó nyolc óra?
Részlet a válaszából: […] ...tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Ha tehát a munkaidőkeret alatt van hétköznapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Vérplazma adására járó munkaidő-kedvezmény

Kérdés: A közfoglalkoztatott rendszeresen vérplazmát ad munkaidőben a munkahelyétől 40 km távolságra lévő vérplazmacentrumban. A plazmaadásról igazolást csatol be. Ez az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontban meghatározott véradásnak minősül-e, illetve munkabér jár-e erre az időszakra, valamint a teljes munkanap igazolható-e ebben az esetben, vagy csak a minimális 4 óra időtartam?
Részlet a válaszából: […] ...illetve után még meg tud jelenni munkaidőben a munkahelyén, a megjelenése (rendelkezésre állása) kötelező, azaz nem mentesül a teljes munkanapjára.Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből (Mt. 7. §) eredően a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Hétvégi és munkaszüneti napi munkavégzés közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a kommunikációs iroda munkatársai közszolgálati jogviszonyban, általános munkarendben dolgoznak. Abban az esetben, ha hétvégén vagy ünnepnapon rendezvényen kell részt venniük, illetve munkát kell végezzenek, elrendelhető-e nekik rendkívüli munkavégzés, vagy célszerűbb az általános munkarendtől eltérő munkaidőkeretre módosítani esetükben a munkaidő-beosztást?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazzon, mely esetben a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja. A munkaidő-beosztást legalább tizennégy nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Költségtérítés polgármesternek, jegyzőnek és közalkalmazottnak

Kérdés: Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?
Részlet a válaszából: […] ...törvényben meghatározott illetményalap (38.650 Ft, ha attól az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben nem tért el) egy munkanapra eső összegének 25%-a [Kttv. 54. § (4) bek.; Költs. tv. 62. § (1), (6) bek.]. Az ideiglenes (három hónapot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...négynapos munkahét valójában egy egyhetes munkaidőkeretet jelent, ahol öt munkanap átlagában teljesítik a munkavállalók (köztisztviselők, közalkalmazottak) a munkaidőt (a jelen esetben heti 40 órát). A kérdés szerinti esetben a péntek nem pihenőnap, hanem egy olyan munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
24
25
26
122