1257 talált állásfoglalás a munkanap kifejezésre

Kérdés: 2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?

Kérdés: A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munka­idején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munka­idején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?

Kérdés: 25 munkanap alapszabadsággal rendelkező férfi munkavállalónknak május 1-jén gyermeke született. A gyermek után járó 2 nap pótszabadságot hogy kell számolni? Május 1-jétől december 31-ig +2 nap jár neki? Vagy egész évre kell számolni? Ebben az esetben mi van, ha mondjuk december 30-án születik a gyermek?

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.

Kérdés: Az új Mt. 53. §-a szabályozza az eddigi kirendelést, kiküldetést, átirányítást, csak ezeket nem nevezi nevén? Ezen a téren mik a változások?

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?

Kérdés: Az új Mt. szerint a munkaszüneti nap miatti mentesülés esetén annak, aki havibér alapján dolgozik, már nem jár távolléti díj?

Kérdés: Az új Mt. szigorítja a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Úgy tudjuk, a kölcsönzött munkavállalóknak is járni fog végkielégítés, és a csoportos létszámcsökkentés során is figyelembe kell őket venni. Kérem, tájékoztassanak arról, hogyan változnak a munkaviszony megszüntetésének szabályai kölcsönzésnél, mert kalkulálni szeretnénk a várható költségeket!

Kérdés: Úgy értesültem, hogy az új Mt. alapján akár 10 munkanappal is csökkenthető a munkavállaló rendes szabadsága. Kérem, foglalják össze, ez milyen feltételekkel lehetséges!

Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?