Munkavállalói munkabaleset – ha maga okozza a sérülését

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett; egyedül dolgozott, mikor a baleset során a gumicsizmáját az általa használt magasnyomású mosó átvágta, és a forró víz megégette a lábát. A munkafolyamat során nincs olyan feladat, amely során a magasnyomású mosót a lába felé kellene irányítani, és a munkavédelmi oktatáson is megtanulták a használatát. Ráadásul egy teszt alapján ahhoz, hogy a csizmát át lehessen vágni, néhány centiméterről, több mint 10 másodpercig kell a sugarat ráirányítani. A kérdésem, hogy ilyen esetben valóban kártérítést kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy– a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Elszámolás a munkavállaló halála esetén

Kérdés: Sajnálatos módon 2014 szeptemberében egyik munkavállalónk hirtelen elhunyt. A bérszámfejtőnk arról tájékoztatott, hogy ilyen esetben a jogutódokkal el kell számolnunk a ki nem fizetett munkabérrel és a szabadság megváltásával. Jelentkezett is nálunk az özvegye. Megfelelően járunk-e el, ha átutaljuk neki az általa megjelölt számlára az összeget, vagy meg kell várnunk a hagyaték átadását, és esetleg arra a későbbi időpontra kell vele elszámolnunk? Mivel a hölgy tájékoztatása szerint csak jövőre lesz a hagyatéki tárgyalás, ráadásul a korábbi házasságból született gyerekekkel fennálló vitás helyzet miatt el is húzódhat, számunkra rendkívül sérelmes lenne, ha arra a későbbi időpontra kellene számolni a munkabért.
Részlet a válaszából: […] ...megszűnik [Mt. 63. § (1) bek. a) pont]. Tehát a munkavállaló jog­utódjával mindenképpen a megszűnés időpontjára kell elszámolnia a munkáltatónak: erre az időpontra kell kiállítani az igazolásokat, erre az időpontra kell a bért számfejteni. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
Részlet a válaszából: […] ...távollétet sem kell biztosítani a munkavállalónak. A törvény szerint tehát "tanulmányi szabadság" nincs. A tanulmányi szerződésben a munkáltató az előírt tanulmányok támogatására vállal kötelezettséget [Mt. 229. § (1) bek.]. E támogatásnak lehet az a formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Pedagógus-szakvizsgára jelentkezés

Kérdés: Jelenlegi munkáltatómnál 1988 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A szakvizsgára jelentkezés egyik feltétele legalább hároméves, pedagógus munkakörben eltöltött idő igazolása. Kértem az igazgatómat, hogy adjon ki erre nézve igazolást. Ő azt kérte, nyújtsak be egy írásbeli kérelmet, amelybe foglaljam bele, hogy nem munkanapokon veszek részt a szakvizsgára felkészítő, 4 féléves képzésben, és ennek költségeit is magam vállalom. Eleget kell tennem a kérésének?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bekezdése szerint pedig a beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőleg akinek részvételét a munkáltató elrendelte. A szakvizsgára felkészítés céljából a tervbe történő felvételnek az is feltétele, hogy a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Minimálbér teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybérben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Hónapzáráskor rendszeresen elő­fordul, hogy az alacsonyabb százalékot teljesítő munkavállalóink bére nem éri el a minimálbér mértékét sem. Ilyenkor általában szabadságot adunk ki a hónap utolsó egy-két napjára, hogy ezzel növeljük a kifizethető bért. Mit lehet még tenni ilyen esetben, hogy ne sértsük meg a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...és a teljes munkaidő ledolgozása esetén jár [483/2013. Korm. rendelet 2. § (3) bek.]. Tehát ha a munkavállaló teljesítménye elmarad a munkáltató által meghatározott 100%-tól, jogszerűen fizethető a munkavállalónak a minimálbérnél alacsonyabb összegű munkabér. Nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Beosztás szerinti munkaidő alkalmi munkában

Kérdés: Alkalmi munkában egymást követő két napon 17-17, azaz összesen 34 órában foglalkoztatható-e munkavállaló a vendéglátásban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő). Ez csak kivételesen emelhető meg, legfeljebb tizenkét órára, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő) [Mt. 92. § (1)–(2) bek.]. Ugyancsak alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató munkaviszonyból származó lényeges kötelezettsége, hogy a munkavállaló részére munkabért fizessen, ideértve a rendkívüli munka díjazását is. Így ezen kötelezettség jelentős mértékű megszegése esetén a munkavállaló megalapozottan élhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Dolgozónk intézetünknél 1974 óta folyamatosan közalkalmazott. 1981-1983 között kiküldetésben külföldön dolgozott, majd 1991-1992 között vendégkutató volt külföldön (nem intézetünk kiküldetésében), mindeközben fizetés nélküli szabadságon volt. Az első esetben a járulékok megfizetését intézetünk rendezte, második alkalommal ő maga fizette a nyugdíjjárulékát. 2014-ben a hatályos jogszabályok szerint jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...töltött időt pedig a Kjt. 87/A. § (1)–(2) és (5) bekezdései alapján kell számítani. E szerint a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők számítanak be;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése szempontjából annak van jelentősége, hogy a felek még a szabadság igénybevétele előtt, vagy csak az után módosították a munkaszerződést részmunkaidősre. Eltérő kikötés hiányában ugyanis a munkaviszony az általános teljes napi munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Szabadságvesztés büntetés – mint munkaviszony-megszüntetési ok

Kérdés: A társaságunk egyik alkalmazottja szabadságvesztés kiszabása miatt pár hónapra börtönbe vonult. Ilyen esetben az alkalmazottunk munka­viszonyát meg kell-e szüntetni, vagy elegendő csak szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót szabadságvesztés büntetésre ítélik, a munkáltató megítélésétől függ, hogy megszünteti-e a munkaviszonyt, vagy csak szünetelteti. Az Mt. e tekintetben előírást, azaz munkaadói kötelezettséget sem állapít meg. A munkavállaló – többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.
1
290
291
292
465