Azonnali hatályú felmondás – elmulasztott jogvesztő határidő

Kérdés: Irodai ügyintézőnk a felettesével szemben a többi kolléga előtt sértő és trágár kifejezéseket engedett meg magának. A szóváltás során ő hangosan kiabált és szitkozódott. A kiabálást az ügyfelek nem hallhatták ugyan, de a kollégák között még hetekig beszédtéma volt. Van-e arra lehetőség, hogy a szitkozódó kolléga munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntessük, tekintettel arra, hogy ezzel a magatartásával nyilvánvaló módon megsértette a munkahely rendjét, a munkafegyelmet, valamint a felettesének emberi méltóságát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettségét kétségkívül szándékosan és jelentős mértékben megszegte, ily módon a tényállás alkalmas lenne arra, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát (Mt. 78. §).Az Ön által írottakból azonban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Írásbeli figyelmeztetés – ha kizárja az azonnali hatályú felmondást

Kérdés: Munkavállalónk jelentős összeget "kivett" a kasszából (büntetőbíróság ugyan nem hozott még ítéletet, de egyértelmű, hogy ez történt, ezt el is ismerte). Sajnos még mielőtt a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhettünk volna, munkahelyi felettese (aki egyébként jogosult erre) figyelmeztetésben részesítette. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint a munkaviszony nem szüntethető meg ugyanazon munkavállalói kötelezettségszegésre hivatkozva, mely alapján a munkáltató korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesítette a munkavállalót. Kétségtelen, hogy a munkavállaló azon magatartása, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Vezető visszahívása – a munkaviszony "sorsa"

Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...látta el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató választása szerinta) a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Naptári nap – ha eltér a munkanap

Kérdés: Meghatározható-e a munkanap a naptári nappal azonosan, ha a munkavállalók munkaidő-beosztása éjszakai műszakban két naptári napot is érint?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hozott határozatában azt mondta ki, hogy hiába dolgoznak beosztás szerinti munkaidőben a munkavállalók 7-19, illetve 19-7 óra között, a munkáltató döntésének hiányában a munkanap nem határozható meg 7-7 vagy 19-19 óráig tartó időtartamban. Vagyis a munkáltatónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:      

Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén

Kérdés: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...van [az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint], hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Közfoglalkoztatási jogviszony – nem vehető figyelembe a besorolásnál

Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként, de nem pedagógus munkakörben. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, gyakornokként vagy Pedagógus I-be lennék besorolva? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony? Az említetteken kívül még három év munkaviszonyom volt, amikor egy ruházati boltban dolgoztam.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem említi a közfoglalkoztatási jogviszonyt, az abban eltöltött idő a hat év szempontjából akkor sem vehető figyelembe, ha azt annál a munkáltatónál szerezte meg, amelynél később közalkalmazottként foglalkoztatták. Ugyanakkor a két év közalkalmazotti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Hallgatói munkaszerződés tartama – nem jogosít jubileumi jutalomra

Kérdés: Amennyiben valaki az Nftv. 44. §-a alapján a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál díjazás ellenében szakmai gyakorlatot teljesített, akkor a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján ez az időtartam a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál figyelembe vehető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének f) pontja így szól: "a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál az e törvény, a Ktv., Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni." Az Nftv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Illetménykülönbözet kifizetése – a tájékoztatás kérdése

Kérdés: Intézményünknél lefolytatott belső ellenőrzés megállapította, hogy egyik, korábban takarító, jelenleg bölcsődei dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottunkat évekkel korábban jogelődünknél helytelenül sorolták be "B" fizetési osztály helyett "A"-ba. A jogelődtől átvett személyi anyaga csak az alapfokú végzettségét igazoló, általános iskolai bizonyítványt tartalmazta, ezért az "A" fizetési osztályba történő besorolása a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a jogszabályi előírások szerint történt. A jogszabály szerint kötelező bölcsődei tanfolyamon való részvétele előtt nyújtotta be szakmunkás-bizonyítványát. A tudomásunkra jutott adatok alapján azonnal megtörtént a közalkalmazott besorolásának módosítása. A korábbi időszak vonatkozásában azonban az illetménykülönbözet kifizetését nem tartottuk megalapozottnak, tekintve, hogy véleményünk szerint a közalkalmazott a kellő időben történő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, emiatt vált lehetetlenné a munkáltató számára a jogszabályszerű besorolása és illetménymegállapítása. Kérjük állásfoglalásukat.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.Jelen esetben a közalkalmazottat terhelte a munkáltató felé a szakképesítéséről szóló okirat bemutatásának (tájékoztatási) kötelezettsége, amivel szemben a munkáltatónak az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.
1
…
183
184
185
…
489