Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő – a csökkentés esélyei

Kérdés: Egy gyógypedagógusként általános iskolában dolgozó munkavállaló neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a köznevelési törvény szerint a teljes munkaidő 55-65%-a [Nkt. 62. § 6) bek.], amely heti 22-26 tanítási órát jelent. A kérdéssel érintett pedagógus a nála fennálló betegségére hivatkozva – sclerosis multiplex – kérheti-e a munkáltatót, hogy esetében a kötelező minimumot vegyék figyelembe, azaz 22 tanítási óránál többet ne határozzanak meg számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fordulhat ilyen kéréssel a munkáltatójához, az más kérdés, hogy a munkáltató a kérést köteles-e figyelembe venni. Egyfelől ugyanis foglalkozás-egészségügyi kérdés, hogy a munkavállaló betegsége kihat-e a munkaképességére, illetve az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Készenléti jellegű munkakör – a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje

Kérdés: A telefonos ügyfélszolgálatunkon készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatunk egy hölgyet. Napi négy órában van bejelentve, de mivel a készenléti jellegű munkakör jellegzetessége, hogy a munkaidő legalább egyharmadát pihenéssel töltheti, a munkaszerződése szerint napi hat órát dolgozik. Szabályos-e így a munkavégzése?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Gyakornok pedagógus – munkahelyváltás

Kérdés: Jelenleg első munkahelyemen pedagógusi gyakornoki időmet töltöm. Minősítésem 2021-ben lenne. Válthatok-e iskolát a gyakornoki időm alatt? Egy másik iskolába szeretnék átmenni, de nem tudom, hogy ez lehetséges-e.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkahelyváltást nem tiltja jogszabály, nem is tilthatja, hiszen ez már a kényszermunka tilalmába ütközne. A gyakornoki idő alatt más munkáltatónál történő elhelyezkedéssel kapcsolatosan a 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1)–(2) bekezdése irányadó, mely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít

Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hónap 10. napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér fizetési számlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen [Mt. 158. § (2) bek.]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Vasárnapi pótlék – ugyanaz a nap, eltérő díjazással

Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Jutalék – nem járhat részteljesítés esetén

Kérdés: Ha az értékesítői jutalékszabályzat akként rendelkezik, hogy a megkötött üzletet követően csak a teljes adminisztráció elvégzése esetén jár a jutalék, annak a munkavállalónak ki kell-e fizetni a jutalékot, aki az üzletet megkötötte, de a munkaviszonya megszűnése okán nem tudja már az adminisztrációt elvégezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számon hozott döntésében kifejtette, hogy a jutalék a teljesítménybér olyan speciális fajtája, amely csak abban az esetben jár, ha a munkáltató által e körben meghatározott valamennyi feltétel teljesül. Az adott esetben, ha a munkáltató egyértelműen akként rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezeti tagok – az elmaradt béremelés sérelme

Kérdés: A munkáltató sajátos rendben adja ki a szabadságokat, amelyek elszámolásával nem értünk egyet, nemrég vita is volt ebből a vezetéssel. A következő béremelés során a megbeszélésen részt vevő szakszervezeti tagok bére változatlan maradt, nem kaptak emelést. Szerintünk ez megtorlás a munkáltató részéről, a szabadsággal kapcsolatos vita miatt. Kérjük szíves véleményüket!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a hátrány ugyanakkor a védett tulajdonsággal rendelkező személyeket ér (pl. azokat a szakszervezeti tagokat, akik a vitán részt vettek), a munkáltatói magatartás (a béremelésből való kihagyás) a közvetlen hátrányos megkülönböztetés tényállását (Ebktv. 8....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Keresőképtelenség – az orvosi igazolás bemutatása

Kérdés: Mi a munkáltató feladata abban az esetben, ha a munkavállaló többszöri felszólítás ellenére sem küldte el az orvosi igazolását a keresőképtelenségéről? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak akkor, ha a dolgozó a munkahelyén nem jelent meg, és orvosi igazolást sem küldött?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amikor egyébként rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség terhelné, szintén olyan körülmény, melynek ismeretére a munkáltató alappal tarthat számot. A munkavállaló éppen ezért, amennyiben erre képes, és nem akadályozza meg a betegsége, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel – azaz kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal – bármilyen időpontban megszüntethetik [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Lehetőség van arra is, hogy a munkaviszony ne azonnali hatállyal, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Munkakörátadás elmaradása – nem köthető ki kötbér

Kérdés: Kötelezheti-e magát a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban (közös megegyezésben) olyan összeg (kimondottan kötbér) megfizetésére, amely arra az esetre jár a munkáltatónak, ha a munkavállaló nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése során olyan összeg megfizetésére kötelezi magát, mely akkor jár a munkáltatónak, ha nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének, ez valójában kötbérnek minősül, még akkor is,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
182
183
184
…
489