4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 23/B. §-ának (1)–(7) bekezdése írja le a közalkalmazottak részmunkaidőben történő foglalkoztatásának eseteit. A Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható vezető megbízású közalkalmazott tekintetében. Felmerült az a kérdés, hogy az Mt.-módosítást követően az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése alkalmazható-e a vezető beosztású közalkalmazottak esetében?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a szakszervezet 2021-ben hivatalosan bejelentette, hogy az egyik köztisztviselő választott szakszervezeti tisztségviselőként munkajogi védelemre jogosult. 2022-ben a köztisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A közszolgálati jogviszony megszűnését követően a volt köztisztviselő választott tisztségviselőnek minősül-e még a munkáltatónál, van-e bármilyen joga egyeztetéshez? A jogviszony megszűnését követően sem a szakszervezet nem jelölt meg új képviseletre jogosult köztisztviselőt, sem a volt köztisztviselő nem jelezte, hogy a továbbiakban hogyan és milyen módon lehet őt elérni, ha a Kttv. alapján a szakszervezettel történő egyeztetésre lenne szükség. Ebben az esetben a szakszervezet a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül-e?

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya négy hónappal ezelőtt megszűnt. Most visszajönne hozzánk dolgozni. A munkáltatónál a próbaidő egységesen kilencven nap. Megtehetjük-e, hogy a munkaszerződésben az ő esetében harminc nap próbaidőt kötünk ki? Megtámadható-e ez az eljárás/megállapodás a joggal való visszaélésre való hivatkozással, vagy ütközik-e más jogos érdek érvényesítésébe? Befolyásolja-e az ilyen esetek – a korábban nálunk dolgozott kollégákkal kötött munkaszerződésben rövidebb próbaidő kikötésének – megítélését, ha az eljárást rögzítjük egy belső (munkaügyi) szabályzatban?

Kérdés: Munkavállalónk fizetés nélküli szabadságon van, de mivel a gyermeke betölti a harmadik életévét, tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy az emiatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságáról vissza szeretne térni, amint a gyermek hároméves lesz. A helyzet azonban az, hogy mivel csoportos létszámcsökkentés van nálunk folyamatban, neki is fel kívánunk mondani. A visszatérésének általa meghatározott időpontját követően átadhatjuk-e számára a tájékoztatást arról, hogy őt is érinti a csoportos létszámcsökkentés?

Kérdés: Az Mt. 90. §-ának c) pontja alapján a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősül az, ha egy szervizes munkakörben dolgozó munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó bizonyos feladatokat, technológiai okok és az időjárás miatt az év egy meghatározott időszakában tud elvégezni? Például egyes kivitelezési vagy szervizelési munkálatok téli időszakban nem végezhetők, ezen munkálatok elvégzéséhez legalább +15 °C-os hőmérséklet szükséges. Továbbá idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülhet az, ha raktározási munkakörben dolgozó munkavállaló bizonyos feladatok elvégzését azért tudja csak az év egy meghatározott időszakában elvégezni, mivel az adott termékek kiadására csak az év egy bizonyos szakaszában van lehetőség? Ennek oka, hogy az adott terméknek rövid a szavatossági ideje, továbbá az adott termék felhasználása tavasztól őszig merül fel. Amennyiben a fenti esetkörök idényjellegű munkáltatói tevékenységnek minősülnek, abban az esetben mennyire befolyásolja a minősítést, hogy a fent leírt feladatok mekkora százalékát teszik ki az adott munkakörnek?

Kérdés: A közfoglalkoztatott rendszeresen vérplazmát ad munkaidőben a munkahelyétől 40 km távolságra lévő vérplazmacentrumban. A plazmaadásról igazolást csatol be. Ez az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontban meghatározott véradásnak minősül-e, illetve munkabér jár-e erre az időszakra, valamint a teljes munkanap igazolható-e ebben az esetben, vagy csak a minimális 4 óra időtartam?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy az alábbi esetnek van-e törvényi akadálya. A munkavállaló napi 8 órás munkaszerződéssel rendelkezik, de anyagi helyzete miatt mindennap 12 órát szeretne dolgozni, és ebben a munkáltató "támogatja". A 8 órán felüli órákat, azaz a napi 4 órát 50%-os túlóraként (alapbér és pótlék) elszámoljuk. A fenti munkavégzésnek van-e akadálya? Egy hónapra vagy egy hétre létezik-e szabályozás arra, hogy a munkavállalónak mennyi lehet a rendkívüli munkavégzéssel töltött órája (természetesen arra figyelve, hogy a napi pihenőideje, illetve a heti pihenőnapja meglegyen, továbbá az évi 250+150 óra keretre is figyelmet fordítva)?

Kérdés: Önkormányzati hivatalban a kommunikációs iroda munkatársai közszolgálati jogviszonyban, általános munkarendben dolgoznak. Abban az esetben, ha hétvégén vagy ünnepnapon rendezvényen kell részt venniük, illetve munkát kell végezzenek, elrendelhető-e nekik rendkívüli munkavégzés, vagy célszerűbb az általános munkarendtől eltérő munkaidőkeretre módosítani esetükben a munkaidő-beosztást?

Kérdés: Közalkalmazott lemondása esetén hogyan kell a kihordásos munkaruhát megtéríttetni a lemondással élő dolgozóval, házipénztári befizetésként vagy a dolgozó béréből levonva a visszafizetendő összeget? Mi lesz a befizetés alapbizonylata?