4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?

Kérdés: 2023. január 3-tól közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatunk egy bölcsődében intézményvezető-helyettest magasabb vezetői beosztásban. A munkakör betöltéséhez előírt képesítések közül felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezik (általános szociális munkás, képzettség megszerzésének ideje: 2002. VI. 12.) a közalkalmazott. Ezenkívül rendelkezik jogász végzettséggel is, melyet 2011. II. 5-én szerzett meg. A fizetési osztályt a magasabb iskolai végzettsége alapján állapítottuk meg (jogász). 2002. II. 1. – 2023. I. 2-ig kórházban dolgozott. 2002. IX. 1. – 2021. II. 28. között közalkalmazotti jogviszonyban állt, 2021. III. 1. – 2023. I. 2-ig egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták. Az utóbbi időszakot (2021. III. 1. – 2023. I. 2.) nem számítottuk be a fizetési fokozat megállapításához, mivel a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közalkalmazott véleménye szerint a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2021. III. 1. – 2023. I. 2. közötti időszakot is figyelembe kellett volna venni a fizetési fokozat megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja munkaviszonyt említ, viszont a dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt a kérdéses időszakban. Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe kell-e vennünk a besoroláshoz és a jubileumi jutalomhoz?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?

Kérdés: A Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott tekintetében a munkáltató az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság tartamát meghosszabbította 2023. február 5-ig. A Vmtv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató a jogviszonyt felmentéssel, felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől egy év eltelt, és a foglalkoztatott az oltást nem vette fel. Ez esetben a jogviszony megszüntetésének módja a közalkalmazott esetében rendkívüli felmentés lesz-e a jogszabály értelmében, és annak időpontja 2023. február 5. napja? Mikor kell közölni a közalkalmazottal a megszüntetést, indokolásképpen pedig elegendő-e a védőoltás felvételének elmaradása?

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?

Kérdés: A munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. rendelkezései alapján a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezmény, mely időtartamra távolléti díj illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről szükséges-e bármilyen nyilvántartást vezetni? Ha igen, akkor a nyilvántartásnak hogyan kell tartalmaznia az adatokat? Tehát napi, heti, havi szintű nyilvántartás szükséges?

Kérdés: Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás – konkrétan 2022. november hónapra nézve – a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?

Kérdés: A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?

Kérdés: Az Mt.-ben említett kötetlen munkarend alkalmazható-e a vendéglátásban szakács, konyhai kisegítő és pincér munkakörben?

Kérdés: Egy munkavállalónak van a munkáltató felé bejelentett állandó lakcíme és tartózkodási helye is. Ilyen esetben melyik címre kell megküldeni a munkáltatónak a jognyilatkozatait? Jelentősebb munkáltatói jognyilatkozatok közlése esetén ez a kérdés különösen fontos lehet. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
Mit ért az Mt. pontosan a címzett által bejelentett elérhetőségi címen? Bármilyen címet, amelyet a munkavállaló ekként megjelöl? Mi a helyzet, ha a munkavállaló nem jelöli meg, hogy az állandó lakcímén vagy a tartózkodási helyén elérhető, ez esetben hova küldje a munkáltató a jognyilatkozatait? Elérhetőségi cím lehet a tartózkodási hely is, ha azt jelölte meg a munkavállaló? Ebben a kérdésben esetlegesen figyelembe jöhetnek az Nytv. értelmező rendelkezései is? Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (állandó lakcím) az, amely hivatalos kapcsolattartásra szolgál. Az értesítési cím pedig a lakóhelyen és a tartózkodási helyen kívüli cím lehet [Nytv. 5. § (5) bek.]. Ez esetben nem lenne megjelölhető tartózkodási hely elérhetőségi címként?