2054 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?

Kérdés: Új munkaidő-szabályzatunkat szeptember 1-jétől tervezzük hatályba léptetni. Jelenleg a szakszervezetekkel egyeztetjük a tervezetet. Vita támadt a kereten felüli rendkívüli munkavégzés tekintetében. Szeretnénk belevenni a tervezetbe, hogy melyek azok a különleges körülmények, amelyek mellett nem kell betartani a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátokat. Idesorolnánk a sztrájkot is. Ezt a szakszervezetek vitatják, mivel szerintük a sztrájk semmi esetre sem sorolható be az elemi csapás (rendkívüli események) kategóriájába. Ebben a kérdésben kérem jogi állásfoglalásukat!

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?

Kérdés: Az év végi osztálykirándulás kapcsán történt: az egyik kísérő tanár nem csatlakozott a csoporthoz a megbeszélt helyen (HÉV-megállóban). Mivel a kiküldetési szabályzatunk szerint az osztálykiránduláson osztályonként két fő felnőtt kísérő pedagógus kell, hogy részt vegyen (akik közül az egyik az adott csoport osztályfőnöke), az osztályfőnök egyedül nem vállalta a kirándulás vezetését. Így a kirándulás – a gyerekeknek nagy csalódást, a szülőknek költséget okozva – elmaradt. A kísérő tanár azzal védekezett, hogy félreértés történt, és ő egy másik HÉV-megállóban várakozott, az osztályfőnököt pedig nem tudta elérni a mobiltelefonján. Megalapoz-e ez fegyelmi eljárást?

Kérdés: Az egyik munkatársunkat (a Ktjv. hatálya alá tartozik az intézményünk) felmentettük. Időközben, még a felmentési ideje alatt elhelyezkedett egy gazdasági társaságnál. Később tudtuk meg, hogy onnan átkerült egy másik, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társasághoz. Vissza kell-e fizetnie a végkielégítést?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?

Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?

Kérdés: Egyik tanárunk szeptember 1-jén fogja elérni a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A problémánk az, hogy nálunk és egy másik iskolában is félállásban dolgozik. A Kjt. 78. §-a ilyen esetről nem mond semmit. Hogyan kell eljárni? Mindkét iskola fizeti a jubileumi jutalom felét? Vagy duplán jogosult jubileumi jutalomra a közalkalmazott?

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?