2102 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Gépjárművek üzemeltetéséhez kapcsolódó költségelszámolással kapcsolatban az alábbiakban kérem a segítségüket. Gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában a munkavégzés helyeként meg van határozva a telephely címe, valamit az, hogy a munkavállaló a munkaviszony időtartama alatt változó helyszínen végzi a munkáját. A 39/2010. Korm. rendelet a munkavégzés helyének fogalmát nem határozza meg, így ebben az esetben megfelelő-e, hogy munkába járás jogcímen történik az elszámolás, vagy pedig a kiküldetés szabályait kell ilyen esetekben alkalmazni?

Kérdés: Intézményünkben a munkaköri leírások felülvizsgálatát és aktualizálását tervezzük, ezért szeretném megismerni, hogy a bölcsődében foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásainak elkészítése során mely jogszabályokat, szakmai előírásokat és fenntartói vagy ágazati útmutatókat szükséges figyelembe venni. Hol találhatók meg az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési, végzettségi, bemeneti és egyéb alkalmazási feltételek? Létezik-e olyan hivatalos módszertani útmutató vagy ajánlás, amely segítséget nyújt a bölcsődei munkaköri leírások elkészítéséhez vagy aktualizálásához? Mely szervezethez vagy szakmai intézményhez fordulhatok segítségért a munkaköri leírások jogszerű és naprakész elkészítése érdekében? A cél, hogy az intézmény valamennyi munkavállalója számára a hatályos jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő, naprakész munkaköri leírások készüljenek.

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?

Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.

Kérdés: Alapítványi fenntartású (nem önkormányzati, nem egyházi és nem állami) bölcsődében munkaviszonyban, nem pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra alkalmazni kell-e a Gyvt. 143. §-a (3) bekezdésének a) pontját? Elsősorban a szabadság megállapítása és a jubileumi jutalom jogosultsága érdekelne a hivatkozott Kjt. 55–80. §-okból.

Kérdés: Jubileumi jutalommal kapcsolatban pontosan mely jogviszonyok tekintendők jogszerző időnek? A dolgozó 2012. 08. 01. napjával került felvételre közalkalmazottként, szociális gondozó munkakörbe, napi 8 órás munkaidővel az intézménybe. A felvételkor az alábbiak szerint rögzítették a korábbi jogviszonyait;
1. Miskolc MJV. Önk. Miskolci EÜ. KP. és Egyetemi Okt. Kórház (közalkalmazotti igazolás alapján) 1994. 08. 01. – 2009. 03. 01-ig. Megszűnés módja: Kjt. 25/A. § (1) bekezdése alapján. Besoroláshoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
2. Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft. [Munkáltatói igazolás az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 98. § alapján] 2009. 03. 01. – 2012. 05. 31-ig (Jogelőd 2007. 10. 01. – 2009. 02. 28. Miskolci Eü. KP.). Megszűnés módja: Közös megegyezéssel. Besoroláshoz beszámítva: 3 év 3 hó 0 nap. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 0 év 0 hó 0 nap. Összesen: Besoroláshoz beszámítva 17 év 10 hó. Jubileumi jutalomhoz beszámítva 14 év 7 hó 1 nap.
A kinevezésén szereplő eszmei jogviszonykezdetek: besoroláshoz: 1994. 10. 01.; jubileumi jutalomhoz/felmentéshez: 1997. 12. 31.; végkielégítés megállapításához: 2012. 08. 01.
Ez alapján, a KIRA-rendszer szerint a közalkalmazott 2022. 12. 31. napján volt jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot 2027. 12. 31. napján szerzi meg. A közalkalmazott részére 2023. 02. hónapban fizették ki a 25 éves jubileumi jutalmat, azaz 2 havi alapilletményt, pótlékok nélkül. A közalkalmazott jogviszonya 2012. 08. 01-től folyamatosan fennáll az intézménynél, 2025. 10. 01. napjától, saját kérésére, 4 órás munkaidőben kerül alkalmazásra. A Misek Semmelweis I. Eü. Kp. és Eo. Kórház Nonprof. Kft.-nél töltött 3 év 3 hó időtartamot figyelembe kellett volna venni a jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamának meghatározásakor, mivel önkormányzati fenntartású volt a munkáltató? Ha igen, akkor a közalkalmazott már 2024. 09. 30. napján jogosulttá vált a 30 éves jubileumi jutalomra? Ebben az esetben kifizethető-e számára a 30 éves jutalom, ha igen, milyen összegben? A jogosultság napján fennálló 8 órás jogviszonya és az akkori bruttó bére alapján kell-e kifizetnünk, illetve meddig kérhető a kifizetés? Van-e valamilyen jogvesztő határidő? Ha beszámítható a 3 év 3 hónap, akkor jelent-e valamilyen problémát, akár az intézmény, akár a közalkalmazott számára a 25 éves jubileumi jutalom későbbi kifizetése? A kifizetés összege így más, mintha 3 évvel korábban fizették volna.

Kérdés: Bölcsődében nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik a jubileumi jutalom? A foglalkoztatottak munkaviszonyban állnak.

Kérdés: Gyermekvédelmi intézményünknél felmerült a gyanú az egyik munkavállaló kapcsán, hogy az otthonban lévő kiskorút bántalmazta (a kiskorú elmondása alapján). Rendőrségi idézés még nem történt, jelenleg a gyám intézkedése van folyamatban. Korábban volt rá precedens, hogy felmentettük a munkavállalót a munkavégzés alól, mert gyanúsítottként hallgatták ki egy ilyen ügyben, és távolléti díjat fizettünk részére (ami hosszú idő), míg az ügyben nem született határozat. Jelen esetben a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező kolléga kapcsán mi lenne munkajogilag a helyes intézkedés? Másik munkakörben sem tudjuk kiküszöbölni sajnos azt, hogy ne találkozzon gondozottakkal.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél közfoglalkoztatott dolgozhat-e munkaidőkeretben? Amennyiben igen, napi hány óra munkát végezhet? A hatósági szerződés melléklete szerint, „a közfoglalkoztatás napi 4–8 órás munkaidőben közfoglalkoztatási jogviszonyban történik”. Úgy értelmezzük, hogy a Kftv. 2. §-a alapján az Mt. 50. alcímet kell alkalmazni (kivétel a kötetlen munkarend), tehát dolgozhat munkaidőkeretben. De a hatósági szerződés melléklete alapján csak úgy foglalkoztathatjuk munkaidőkeretben, hogy maximum napi 8 órát és minimum 4 órát? Ha jól értjük, akkor ez a munkaidőkeretnek egy speciális formája lesz, és nem a „klasszikus” munkaidőkeret, ahol akár 12 órát is dolgozhatnak a főállású jogviszonyosok?