2094 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Üzemünkben a hőmérséklet igen magas, ezért a munkavédelmi szabályokban előírt óránként 10 perc szünetet biztosítunk a munkavállalóink részére. Az Mt. szerint a munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Kérdésünk az lenne, hogy figyelemmel erre a rendelkezésre, tekinthetjük-e úgy, hogy ezek a munkavédelmi célú, óránkénti 10 perces szünetek sem minősülnek a munkaidő részének?

Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.

Kérdés: A cégünknél dolgozó munkavállalók heti pihenőnapja minden héten vasárnapra és hétfőre esik. Sokszor előfordul, hogy egyes munkaszüneti napok hétfőre esnek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő pedig szükségszerűen mindig. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e a hétfői munkaszüneti napokra díjazás a munkavállalóink részére?

Kérdés: Munkaidőben rendszeres orvosi ellenőrzésre jár cukorbeteg munkavállalóm. A diabetológiai ambulancián kéthetente/havonta sokszor egy egész délelőttöt eltölt. Valóban mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, és jogosan tart igényt a kieső időre járó távolléti díjra?

Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret átlagában napi 8 órát. Kérdésünk az lenne, hogy ha a munkavállalók szabadságra mennek vagy betegek, a távollétük hogyan befolyásolja a munkaidőkeretből még ledolgozható órák számát, vagyis hogyan kell pontosan értelmezni az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdését?

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyom felmentéssel történő megszűnése esetén folytathatom-e egy állami cégnél másodállásban végzett tanácsadási tevékenységemet a nyolc hónapnyi felmentési időmben, anélkül hogy elveszíteném a végkielégítésemet?

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgozom megbízási szerződéssel. A főnököm mindennap meghatározza, mi lesz az útvonal, mi a feladatom, mindennap a telephelyén vesszem fel és adom le a gépkocsit, a munkaidőmről is ő dönt. Ha megbetegszem, vagy valamilyen okból kiesek a munkából, nem kérhetek meg ismerőst, hogy ugorjon be helyettem, mert azt a főnököm nem engedi. Valóban megbízásnak minősül-e a jogviszonyom, vagy inkább munkaviszonynak tekinthető?

Kérdés: Eladói munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink munkaideje az üzlet nyitva tartásához igazodik: hétköznap délelőtt 9-től délután 1 óráig, valamint délután 4-től este 8 óráig dolgoznak. Ennek megfelelően osztott munkaidő szerepel a munkavállalók munkaszerződésében, azonban a két időszak között – a félórás ebédszünetet kivéve – nem mehetnek ki az üzletből, mert a háromórás szünetben is kezelniük kell a telefonokat, illetve ha áru érkezik, nekik kell átvenniük. Ezek a feladatok azonban általában csupán 10 perc munkavégzést jelentenek a három órából. Kérdésünk: minősíthető-e a munkavégzést megszakító idő szabadidőnek?