Találati lista:
1641. cikk / 2121 Műszakpótlékra való jogosultság
Kérdés: 2012. július 1-je után jár-e műszakpótlék a munkavállalónak, ha beosztása szerint jogosult a műszakpótlékra, de a tárgyhónapban megbetegszik három hétre, és a maradék egy hetet éjszaka dolgozza le (a beosztása szerint 22 és 06 között)? A ledolgozott hétre éjszakai pótlék jár (15%), vagy jogosult a műszakpótlékra (30%)? Kérem, egy gyakorlati példán keresztül mutassa be, hogy különböző távollétek esetén hogyan bírálja el a műszakpótlékra való jogosultságot!
1642. cikk / 2121 Szabadságelszámolás órákban
Kérdés: Az egy műszakos munkarendünkben hétfőtől csütörtökig fél órával hosszabb, pénteken két órával rövidebb a munkaidő. Helyes az a megállapítás, hogy 2013-ban minden munkavállaló szabadságát órában kell (lehet) nyilvántartani? Mi történik az esetleg év végére megmaradt töredékórákkal, hogyan adom ki, hiszen az általános szabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni?
1643. cikk / 2121 Beosztás szerinti napi munkaidő készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A munkavállalóinkat készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatjuk, napi 12 órás munkaszerződéssel. Jól értem, hogy a beosztás szerinti munkaidő csak akkor lehet napi 24 óra, ha erre vonatkozóan különmegállapodást kötünk a munkavállalókkal?
1644. cikk / 2121 Téli szünet és a munkanap-átrendezés
Kérdés: 2012. december 1-je, valamint december 15-e munkanapnak minősülnek. A két ledolgozandó nap – december 24-e, továbbá 31-e – a hazai közoktatásban a téli szünet részét képezi. Kérem állásfoglalásukat, hogy a fent említett két nap a pedagógusok számára hogyan alakul!
1645. cikk / 2121 Több műszakos tevékenység meghatározása
Kérdés: Cégünk felszámolás alatt áll, termelést szeptember közepe óta nem folytat, de egyes kollégák, például a telephelyet őrző vagyonőrök még dolgoznak. Kérdésem, lehet-e a vagyonőröket több műszakban foglalkoztatni? A törvény szerint ugyanis ehhez a munkáltatónak heti 80 órában kell folytatnia a tevékenységét. Mi viszont már több mint egy hónapja nem folytatunk tevékenységet.
1646. cikk / 2121 Munkahelyi baleset minősítése
Kérdés: Trolibusz-vezetőként dolgozom. Munkaidőben a járműről az úttestre lelépve a térdem megreccsent, és erős fájdalom is társult hozzá. A munkámat nem tudtam tovább folytatni, orvoshoz vitettem magam, ahol röntgen alapján megállapították, hogy nincs törés. Másnapra bedagadt a lábam, és nem tudtam munkába állni, azóta is kezelés alatt vagyok. Pár napja kaptam egy levelet a munkahelyről, hogy nem ismerik el munkabalesetnek, hanem táppénzes állományba vagyok sorolva. Érdekelne, hogy ez így jogos-e, és ha nem, mit tudok tenni ezek után?
1647. cikk / 2121 Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása
Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
1648. cikk / 2121 Műszakpótlék a szociális területen
Kérdés: Hogyan értelmezhető az Szt. 94/L. §-ának (6) bekezdésében az "egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket" kritérium a 12 órás műszakrendben, reggel 6-tól este 6-ig és este 6-tól reggel 6-ig tartó munkavégzés esetén? Azaz jogosultak-e a nappalos műszakban dolgozó közalkalmazottak (akik az előző nap este kezdő műszakot váltják másnap reggel) délután 2-től este 6-ig tartó időre 15% pótlékra?
1649. cikk / 2121 Hétvégi foglalkoztatás rendes munkaidőben
Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott benzinkútkezelő az új Mt. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzése esetén beosztható-e az ezt közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidőbe? A 101. § (3) bekezdésében csak a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében írja elő a törvény, hogy ebben az esetben rendes munkaidő nem osztható be.
1650. cikk / 2121 Levonásmentes munkabérrész számítása
Kérdés: Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabérből való levonás csak a levonásmentes munkabérrészig lehetséges jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján. A levonásmentes munkabér összegét a bruttó bérre vagy a nettó kifizetésre kell-e érteni? Részmunkaidőre kifizetett nettó 38 800 jövedelemből levonható-e a végrehajtható határozatban előírt 33%, ami ebben az esetben 11 154, ha így a dolgozó csak 27 646 forintot kapna kézhez?
