„Túlóra” – a maximum és a pihenőnapi elrendelés

Kérdés: A munkáltató elrendelhet-e úgy rendkívüli munkaidőt, hogy azzal a maximum 12 órás napi vagy a heti 48 órás munkaidő túllépésre kerül? Illetve, ha a heti két pihenőnap egyikére rendel el rendkívüli munkaidőt, akkor hogyan lehet érvényesíteni a heti két pihenőnapot, ami megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet [Mt. 99. § (2) bek.]. Utóbbit egyenlőtlen munkaidő-beosztás és az ennek előfeltételeként alkalmazandó munkaidőkeret esetén nem kell minden héten figyelni, csak annak tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkavégzés otthongondozási díj mellett

Kérdés: A munkavállaló a munkaviszonyában hétfőtől péntekig napi négy órában dolgozik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) mellett a munkahelyén. Szombat–vasárnap dolgozhat-e egyszerűsített foglalkoztatásban további napi négy-négy órát egy másik munkáltatónál, szintén nem az otthonában? A Szoctv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A megfogalmazásban napi maximális munkaidő szerepel, nem pedig heti 20 óra, ezért merült fel, hogy lehetséges lenne a hétvégi egyszerűsített foglalkoztatás is.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben idézett szabály valóban napi munkaidőről szól, azonban a szabály rendeltetése alapján ez nem munkaidő-beosztási kérdés, hanem a munkaidő mértékére vonatkozik. A GYOD célja ugyanis az, hogy „kipótolja” az ellátásban részesülő szülő jövedelmét amiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Új munkaidő-beosztás – munkavállalói kérésre

Kérdés: Az egyik ügyfél munkáltatónknál az egyik új belépő munkavállaló fő kérése, hogy hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután fél ötig, míg pénteken reggel nyolctól délután kettőig tartson a munkaideje. Ez a munkaidő-beosztás ismeretlen volt eddig az ügyfél munkáltatónál. Mi lenne ennek a munkaidő-beosztásnak az engedélyezési folyamata? Elegendő, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi, esetleg valamilyen belső utasításra lenne szükség? Engedélyezés esetén az egyenlő bánásmód elve nem sérülne? Vannak más irodai dolgozók is, eltérő munkaidő-beosztással, az új belépő esetében indokolási kötelezettsége van a munkáltatónak, ha engedélyezni kíván egy merőben új munkaidő-beosztást?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, egyoldalúan [Mt. 96. § (1) bek.]. A szóban forgó munkavállaló esetén tehát nem engedélyezi a munkáltató a beosztást, hanem ő maga határozza meg a munkavállaló számára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkaidő-beosztás módosítása a munkavállaló szóbeli kérésére

Kérdés: Az Mt. 97. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Abban az esetben, ha a munkavállaló kérése nem írásban, hanem szóban történik, akkor ezen szóbeli kérése az Mt. 22. §-ának (4) bekezdése alapján mégsem lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bek.]. Ha tehát a munkavállaló az alaki követelmény megsértésével, szóban kéri a munkaidő-beosztás módosítását, aminek a munkáltató eleget tesz, és a munkavállaló a kért módosítás szerint dolgozza le a munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kötelező továbbképzés hétvégén

Kérdés: Ha a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a jelenlegi munkaköréhez kapcsolódó továbbképzésre kötelezi, a továbbképzésen való részvétel munkaszerződéstől eltérő (munkakörben és munkahelyen történő) foglalkoztatásnak minősül? Ha a képzésre pénteken a rendes munkaidő után és szombaton (a heti pihenőnapon) kerülne sor a képző (tehát nem a munkáltató) székhelyén vagy telephelyén, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy szombatra ezáltal rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, még nem jelenti azt, hogy a szombati heti pihenőnap helyett másik heti pihenőnapot kellene kiadni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítására, átmenetileg a munkaszerződésében szereplőtől eltérő munkakörben, munkahelyen és/vagy munkáltatónál végez munkát [Mt. 53. §]. A kérdéses esetben a képzés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkanap-áthelyezés munkaszüneti nap miatt

Kérdés: Munkavállalóink három műszakban, négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. 2024. augusztus 3. (szombat) munkanap, ezért cserébe 2024. augusztus 19. (hétfő) pihenőnap. Augusztus 19-ét le lehet-e dolgozni augusztus 10-én (szombat) úgy, hogy augusztus 3. pihenőnap, augusztus 10. pedig munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés alapján a munkavállalók nem általános munkarendben, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, ezért nem is esnek a 15/2023. GFM rendelet hatálya alá. Ezért semmi akadálya, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Ügyfélszolgálat munkaidő-beosztása

Kérdés: Cégünk ügyfélszolgálatának tervezett nyitvatartása a következő lenne: H: 10–19; K: 8–19; Sze: 8–19; Cs: 8–19; P: 8–19; Szo: 9–14. Egy alkalommal 9 vagy 11 órát vagyunk nyitva. A kollégák teljes munkaidőben dolgoznak. A jövőbeni elvárások között szerepel az, hogy hetente egy-két napot este 10-ig legyünk nyitva. Milyen megoldások lehetségesek, hogy a működésünk szabályos legyen a munkaidő szempontjából is, hogyan érdemes beosztani a munkaidőt, illetve milyen pótlékokkal kell számolnunk, mekkora százalékokkal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ügyfélszolgálat jelenleg heti hat napon, összesen 58 órában működik. Ezért általános teljes munkaidő (napi 8, heti 40 óra) mellett nem lehetséges, hogy ugyanaz a munkavállaló legyen beosztva mindegyik napon. Ez csak akkor szabályos, ha a munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Tervezettnél rövidebb túlóra elszámolása

Kérdés: Mi a következménye annak, ha a munkáltató egyórányi túlórát rendel el a munkavállalónak meghatározott feladat elvégzésére, azonban a munkavállaló 30 perc alatt végez a meghatározott feladattal? Ebben az esetben az egy órára járó, túlórapótlékkal növelt bért kell kifizetni? Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a feladat elvégzése (tehát 30 perc) után „hazaküldje” a munkavállalót amellett, hogy az 1 órára járó, túlórapótlékkal növelt bért fizeti meg a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be; a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Heti pihenőnapok – beosztás munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalóinkat munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és heti pihenőnapokat kapnak. Lehet egy héten kettőnél több pihenőnapot kiadni a számukra, azaz, ha a munkaidő-beosztásuk alapján egy héten hat munkanapjuk és egy pihenőnapjuk van, a következő héten kiadható három pihenőnap és négy munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...105. § (1) bek.]. Az egyenlőtlen beosztás lényege, hogy a munkavállalónak átlagosan heti kettő pihenőnapja kell legyen. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, kivévea) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés:

Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t, hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?

Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret lezárásakor. A beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő a keretben teljesített órákba nem számít bele.A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
2
3
4
…
91