230 talált cikk a Mt. hatálya kifejezésre

Kérdés: Cégünk ügyvezetője 2006 és 2011 között munkaviszony keretében látta el a tisztséget, majd újabb ötéves munkaszerződést kötött vele a cég az ügyvezetői munkakörre. Úgy tudjuk, hogy az új Mt.-ben legfeljebb ötéves határozott időre létesíthető munkaviszony, ezért feltételezzük, hogy jogellenesen jártunk el a munkaszerződés meghosszabbításával. Jól értelmezzük a jogszabályt?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A közalkalmazott az alábbi jogviszonyokat igazolta:
1. Szálloda 1979. 07. 02.-1979. 08. 01.
2. SZOT Üdülő 1981. 04. 14.-1983. 07. 05.
3. Másik SZOT Üdülő 1983. 07. 18.-1983. 07. 25.
4. Szálloda 1983. 08. 09.-1983. 09. 30.
5. 2. pontbeli SZOT Üdülő 1983. 10. 07.-1989. 07. 02.
6. Üdülő 1989. 07. 25.-1989. 09. 30.
7. Kórház 1991. 03. 06.-1998. 03. 16.
8. Kollégium 1998. 09. 1-jétől folyamatosan.
A jogviszony megszűnésének módjaként a munkakönyvben mindegyik esetben egyéb ok volt megjelölve. A jubileumi jutalomra jogosító időbe a fenti idők közül melyeket kell beszámítani?

Kérdés: Laboratóriumi kutatómunkára alkalmaznánk egy nyugdíjas személyt, de nem tudjuk munkaszerződéssel foglalkoztatni, mert nem folyamatos munkáról van szó. Nem tudjuk előre megmondani, hogy mikor, hány napot vagy órát kell dolgoznia. Lehet, hogy több napig is eltart a feladat, de lehet, hogy csak napi 2-3 órát. Az is elő­fordulhat, hogy 1-2 hónapig nincs szükség a munkájára. A feladatokat mi is részletekben ismerjük meg, így ennek időigényét, rendszerességét sem tudjuk előre meghatározni, sőt kutatási/fejlesztési/analitikai munka lévén még a konkrét munka lefolyása, időigénye sem határozható meg pontosan. Milyen szerződéssel tudnánk őt foglalkoztatni?

Kérdés: A Sütőipari Ágazati Kollektív Szerződés felmondása 2013. július 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben azzal, hogy a megjelenéstől számított 30 nap elteltével lép hatályba a felmondás, azaz augusztus 15-én. Ha hónap közben tér vissza a munkáltató az Mt. hatálya alá, az hogyan befolyásolja az ágazatban előírt bérekre, pótlékokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát? Például: hogyan alakul a túlóra számítása, hiszen eredetileg a kollektív szerződés szerint 2013. január 1-jétől éves szinten 300 túlórával lehetett tervezni, ám az év közben bekövetkezett változásnak köszönhetően 2013. 08. 15-től újra az éves 250 órás túlórára vonatkozó szabály lép életbe? Hogyan jár el helyesen a munkáltató az éves túlóra számításával kapcsolatban?

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?

Kérdés: Még a régi Mt. hatálya alatt versenytilalmi megállapodást kötöttünk munkavállalóinkkal, miszerint a munkavállalók vállalják, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem dolgoznak versenytársainknál. Ezért cserébe egyhavi munkabérüknek megfelelő összeget fizetünk nekik a munkaviszony megszűnésekor a törvényben előírt kifizetéseken túl. Szeretnénk tudni, hogy az új Mt. hatálybalépésével nem veszítette-e érvényét ez a megállapodás.

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.

Kérdés: Határozatlan időre szóló kollektív szerződésünk új Mt. szerintieknek megfelelő módosítása még a mai napig nem készült el, tehát a régi még hatályos, nem lett felmondva, és határozatlan időtartamra szól. Van-e valamilyen határidő, hogy meddig lehet alkalmazni a régi Mt. szerinti kollektív szerződést? Vannak-e olyan pontok az új Mt.-ben, amelyeket kötelező alkalmazni, akár kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek a kollektív szerződésünkben foglaltaknál? A módosított kollektív szerződésben maradhatnak-e a felmondásra és végkielégítésre vonatkozó magasabb értékek?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel átkerülhet-e a polgármesteri hivatalba munkavállalónak a közalkalmazott? A polgármesteri hivatalban töltött munkaviszonyának ideje jubileumi jutalomra jogosító időnek minősül-e?