Találati lista:
171. cikk / 203 Közalkalmazott kirendelése
Kérdés: Önkormányzatunk a településgazdálkodási feladatokat az általa alapított kft.-vel végzi. Sajnos a kft.-nél gazdálkodási szabálytalanságokat állapítottunk meg, ezért ügyintézői szintig rendkívüli felmondással éltünk a gazdálkodási szervezet dolgozóival szemben. Szeretnénk az önkormányzat által fenntartott többcélú intézményünktől, az ottani gazdasági főosztályon dolgozók közül kirendelni két közalkalmazottat a kft.-hez, hogy átmenetileg vigyék az ügyeket. Megtehetjük ezt?
172. cikk / 203 Idénymunkások – hányan foglalkoztathatók egy nap?
Kérdés: Az Efo-tv. meghatározza a munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek számát. A mi cégünknél mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatunk dolgozókat. Mezőgazdasági idénymunkára nincs meghatározva létszámkeret, ott az azonos felek közötti 120 nap van korlátként meghatározva. Jól értelmezem a jogszabályt?
173. cikk / 203 Munkáltató – újonnan létrejött hány alkalmi munkást foglalkoztathat?
Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?
174. cikk / 203 Alkalmi munkavállalók – külföldi munkavégzési hellyel?
Kérdés: Decemberben cégünk egy 5 napos külföldi kiállításon vesz részt, ahol speciálisan képzett személyzetre lenne szükségünk, alkalmi jelleggel. Van arra lehetőségünk, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül alkalmi munkásokat vegyünk fel?
175. cikk / 203 Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén
Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
176. cikk / 203 Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?
Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
177. cikk / 203 Egyszerűsített foglalkoztatás – az alkalmi munkavállalók száma
Kérdés: Cégünk idén júliusban alakult. Szeretnénk egy rendezvényünkön alkalmi munkásokat foglalkoztatni, de a törvény korlátozza a foglalkoztatható alkalmi munkavállalók számát. Az előírtak szerint az előző hathavi átlaglétszám számítása azt is jelenti, hogy ennél rövidebb ideje létrejött cégnél még nem lehet foglalkoztatni alkalmi munkavállalót?
178. cikk / 203 Kormánytisztviselő – ha szerencsés...
Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.
179. cikk / 203 Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?
Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
180. cikk / 203 Teljesítménydíj – a munkavégzés ismérveinek értékelése nélkül?
Kérdés: Az Mt. 143. §-a alapján van-e helye jogszerűségi kérdés felvetésének olyan esetben, amikor a személyi alapbéren (havibéren) túl teljesítménydíjként kíván a munkáltató pluszjövedelmet biztosítani egy adott munkaköri elnevezéssel azonosítható munkavállalói csoport számára, anélkül hogy értékelné a tényleges munkavégzés mennyiségét, minőségét, illetve a munkavégzésre fordított időt? A munkáltató valószínűleg a munkavállalók révén használt eszköz által megtett út alapján fizeti a pluszdíjazást. Az így kifizetésre kerülő díjat a munkáltató bér helyett személyi jellegű kifizetésként, devizában elszámolva alkalmazza. Milyen jogorvoslattal élhet a teljesítménydíjjal nem honorált, de a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló?
