230 talált cikk a Mt. hatálya kifejezésre

Kérdés: A törvény előírja, hogy a munkavállalóval mikor kell előzetesen közölni a munkaidő-beosztását. Hogyan kell ezt a kötelezettséget teljesíteni új belépő esetén?

Kérdés: Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?

Kérdés: Nemrég alapítottuk informatikai cégünket. A munkavállalóinkat távmunka keretei között alkalmazzuk. Ebben az esetben is el kell küldenünk a munkavállalókat orvosi vizsgálatra?

Kérdés: A munkáltató a közművelődési ágazatba tartozik, a Kjt. hatálya alatt áll. Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatótól vettünk át munkavállalókat, akik közül többeket az átvételkor tévesen soroltak be (magasabb fizetési osztályba kerültek, mint a munkakörükhöz szükséges végzettség alapján kellett volna). Legkésőbb idén augusztustól szeretnénk rendezni az illetményeket, hogy mindenki a valós munkaköre és végzettsége alapján legyen kifizetve. Hibás besorolás korrigálása során lecsökkenthető-e a kolléga illetménye úgy, hogy nem kell kompenzálni ezért valamilyen munkáltató által adandó pótlékkal?

Kérdés: A vállalatunknál saját cafeteriaszabályzat és kézikönyv van. A szabályzat alapján a vállalatnál dolgozó közfoglalkoztatott és bedolgozó jogviszonnyal foglalkoztatott munkavállalók számára nem biztosítja a cég a cafeteriát. Kötelező lenne ezt a cégeknek biztosítani a közfoglalkoztatott munkavállalók számára is?

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?

Kérdés: A munkáltató 2010 áprilisában az üzletvezetők és helyettesek munkakörét a régi Mt. 188/A. §-a alapján vezetői munkakörnek minősítette. Az érintettekkel munkaszerződés-módosítást írtak alá, 30 000-40 000 Ft-tal megnövelve az alapbérüket. Bérpótlékot nem kapnak. Egyetlen érintett személy alapbére sem haladja meg a bruttó 400 000 Ft-ot még ma sem. Kérdésünk, hogy az Mt. 208. §-ának (2) bekezdését nem kellene-e alkalmazni a bérük tekintetében? Vezető állásúnak tekinthetők-e egyáltalán a hatályos szabályozás alapján?

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".