Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők vonatkozásában abból kell kiindulni, hogy a szabadság elszámolása minden esetben munkanapban történik, azaz egy nap távollét a kinevezés szerinti napi munkaidőnek felel meg, az adott napra ténylegesen beosztott óraszámtól függetlenül [Kttv. 90. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése

Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni. A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet [Mt. 154. § (1)-(2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Nyugdíj melletti munkavégzés az egészségügyben

Kérdés: Egyik dolgozónk egészségügyi intézményben dolgozik részmunkaidőben. A nyugdíjkorhatárt egy éve elérte, de a Nyugdíjfolyósító - egészségügyi szolgálati jogviszonyára tekintettel - megtagadta a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Emiatt viszont főállásában sem tudjuk nyugdíjasként foglalkoztatni. Van-e lehetőség nyugdíjasként foglalkoztatni egy 67 éves főállású, Mt. szerinti dolgozót, ha mellette él egy részmunkaidős jogviszonya, vagy csak a részmunkaidő megszüntetésével lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszony fennállása nem kizáró ok a nyugdíjjogosultságra. Ehelyett arról van szó, hogy az öregségi nyugdíj folyósítását a nyugdíj kezdő időpontjától szüneteltetni kell, ha a jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll. Ugyanakkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Képzésben való részvétel munkajogi vonatkozásai

Kérdés: Magánóvodában az egyik óvodapedagógusunk - hallgatólagos jóváhagyásunkkal - szeptembertől levelezőn elkezdte a gyógypedagógiai főiskolát. Nem várt módon a levelezőképzés a teljes pénteki napokat igénybe veszi. Hogyan "oldhatnánk meg" a péntekeket? Kiadható-e ezekre a napokra fizetés nélküli szabadság? Az arányos fizetéscsökkenésen kívül lehet más következménye ennek? "B tervként" szóba jött még a tanulmányi szerződés is. Egy ilyen szerződésben bármiben megállapodhatnak a felek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya alatt a vázolt helyzet többféleképpen is megoldható. Egyfelől: a fizetés nélküli szabadság kötelező esetein kívül az Mt. nem korlátozza a felek megállapodását annak kiadásáról, tehát az akár péntekenként, tanulmányi célra is kiadható. Erről írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre

Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új - oltatlan - munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] A Vmtv. értelmében 2022. június 15-én általános szabály szerint - a munkáltató eltérő döntése hiányában - megszűnt a 599/2021. Korm. rendelet alapján korábban elrendelt vagy alkalmazott fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság. Az 599/2021. Korm. rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Főállású személy fogalma egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre munkajogi szempontból adjuk meg a választ. Nincs akadálya, hogy az egyéni vállalkozó és hozzátartozója között munkaviszony jöjjön létre. Sőt, ilyen esetben a felek hosszabb teljes munkaidőben is megállapodhatnak, azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogviszonyváltás - a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője - esetünkben a könyvtárvezető - közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait - eltérő rendelkezés hiányában - a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakult át, amennyiben a felek között e határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Összeférhetetlen pedagógus pszichológiai vizsgálata

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó általános iskolában tanítok fizikát és biológiát felső tagozatosoknak. Igazgatóm szerint összeférhetetlen vagyok, nem megfelelő a kommunikációm, ezért szóban utasított, hogy vizsgáltassam ki magam az iskolapszichológussal, és számoljak be az eredményről. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 10. §-ának (1) és (4) bekezdései szerint a munkáltató a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy a törvényből származó igény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Megváltozott munkaképesség - a pótszabadság arányosítása

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk 2021. augusztus 16-tól keresőképtelenség miatt 2022. május 16-ig távol van. Megváltozott munkaképességét 2021. december 15-én állapították meg, mely dokumentumot 2022. május 4-én mutatta be. Az évenkénti öt nap pótszabadság a 2021. évre vonatkozóan visszamenőleg megállapítható-e, ha igen, akkor teljesen, vagy csak a megállapítástól számítva részarányosan illeti meg? A munkaviszony megszűnése esetén az öt munkanap pótszabadság megilleti őt, vagy a megszűnés napjáig az alapszabadsághoz hasonlóan azt is arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra, illetve vakok személyi járadékára jogosult, évenként öt munkanap pótszabadság jár (Mt. 120. §). A szabadság törvényben meghatározott mértéke naptári évre jár. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
1
2
3
16