Vendéglátás – az idénymunka kritériumai

Kérdés: A nyári idényben üzemelő vendéglátóipari egység (gyorsbüfé) idényjellegű tevékenységet folytató munkáltatónak minősül-e? A büfé szeptembertől húsvétig nincs nyitva, de közvetlenül mellette működnek egész évben nyitva tartó büfék és éttermek is. Vagy az idénymunka szabályai csak a nyári időszakban alkalmazhatóak?
Részlet a válaszából: […] Idénymunkáról akkor beszélünk, ha az adott tevékenység – munkaszervezéstől függetlenül – az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 90. § c) pont]. Egy vendéglátóipari egység tevékenysége ez alapján nem feltétlenül idényjellegű. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói jogállásváltozás – közalkalmazottiból munkajogviszonyba

Kérdés: 2013 óta dolgozom közalkalmazottként, két évig voltam otthon gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon. Most egy másik munkáltató át akar venni, viszont ez magáncég, gondolom, a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik. Ha nem fogadom el a feltételeket, jár-e számomra végkielégítés, felmentési idő és esetleg más juttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni: a tényállás alapján nem egyértelmű, hogy az Mt. hatálya alá tartozó "átvevő" munkáltató milyen keretek között kívánja alkalmazni Önt. Az "átvétel" kifejezésből azonban arra következtetünk, hogy erre az ún. jogviszonyváltás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Gyakornok pedagógus – munkahelyváltás

Kérdés: Jelenleg első munkahelyemen pedagógusi gyakornoki időmet töltöm. Minősítésem 2021-ben lenne. Válthatok-e iskolát a gyakornoki időm alatt? Egy másik iskolába szeretnék átmenni, de nem tudom, hogy ez lehetséges-e.
Részlet a válaszából: […] A munkahelyváltást nem tiltja jogszabály, nem is tilthatja, hiszen ez már a kényszermunka tilalmába ütközne. A gyakornoki idő alatt más munkáltatónál történő elhelyezkedéssel kapcsolatosan a 326/2013. Korm. rendelet 2. §-ának (1)–(2) bekezdése irányadó, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottakra is irányadó az Mt. 53. §-a, amely alapján a munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésében foglalttól eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A más munkáltatónál történő foglalkoztatás a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Kiküldetés és munkába járás elhatárolása

Kérdés: A munkavállaló lakóhelye és munkavégzésének helye közötti távolságra gépkocsival történő munkába járást térít a munkáltató. Ha a lakóhellyel megegyező településen oktatáson vesz részt a munkavállaló, és oda a munkahelyről érkezik, erre az útra belföldi kiküldetést vagy munkába járást kell a részére elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]; ezek közül a kiküldetés a más munkahelyen történő foglalkoztatás szakirodalmi megnevezése. Ehhez képest a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Szabadságmegváltást mellőző megállapodás érvényessége

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a cégcsoport egy másik cégéhez fog átszerződni. A szabadságai már előre be vannak osztva a teljes évre (a munkaviszony megszűnését követő időpontra is), és a munkavállaló is így tervezte a pihenését. Van lehetőség arra, hogy a munkavállalóval olyan megállapodást kössön a munkáltató, amely szerint a munkaviszony végén az időarányos szabadságot nem váltja meg, mivel azt a másik munkáltató fogja neki kiadni, az eredetileg tervezett időpontban?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). E rendelkezéstől – figyelemmel az Mt. 43. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakra – megállapodás útján elvileg el lehet térni, értelemszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a törvény alapján bérpótlék vagy bármilyen többletjuttatás önmagában azért nem illeti meg, mert nem magyar forgalmi rendszámú tehergépjárművel végzi a feladatait. Mindaddig, amíg a munkaszerződése szerinti munkáltató (a kérdés szerinti esetben a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Autómentő munkaideje

Kérdés: Ha tűzoltóság mellett másodállásban autómentő tevékenységet akarok folytatni, mennyit dolgozhatok? Foglalkoztathatok így egy másik sofőrt magam helyett, ha ő napi 8 órát dolgozik egy egyéb cégnél?
A tűzoltók a Hszt. hatálya alatt állnak. A Hszt. 109. §-a értelmében a szolgálati jogviszony melletti további jogviszony létesítése, tevékenység folytatása az összeférhetetlenségi szabályok megtartásával történhet. A hivatásos állomány tagja általános szabály szerint csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét. Engedély nélkül csak bejelentéshez kötött a szolgálati időn kívüli
Részlet a válaszából: […] – sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése;– a gazdasági társaságban – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

100 000 forintos cafeteriajuttatás időarányosan

Kérdés: A munkáltató október körül évente egyszeri 100 000 Ft-os készpénz-cafeteriát ad a munkavállalóinak, bár ez sehol nincs leírva, és szabályzat sincs rá, de minden munkavállaló tudja. A munkáltató állásfoglalása: ha október előtt elmegy egy dolgozó, akkor ez az egyszeri készpénz nem jár, mert nem olyan, mint más cafeteria, ez csak egyszer jár, tehát időarányosan sem adja oda a távozó dolgozónak. Helyes ez az eljárás? Van-e valahol szabályozva a cafeteriajuttatás az Szja-tv.-en kívül? Mi történik akkor, ha a közalkalmazott áthelyezéssel megy másik munkáltatóhoz? Ilyenkor igényelheti-e az átadó munkáltatótól a cafeteriával való elszámolást, vagy csak az új munkáltatójától kérheti?
Részlet a válaszából: […] Az adószabályok alapján 2018-ban évi 100 000 Ft is nyújtható béren kívüli juttatásként. Ez éves keretösszeget jelent, tehát ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, akkor maximális mértéke az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
7
8
9
…
17