Konyhai kisegítőből dajka – jogviszony-megszüntetéssel

Kérdés: A 2024. január 1. napjától hatályos Púétv. kapcsán 2023-ban feltett kérdésünkre akkor Önöktől azt a választ kaptuk, hogy önkormányzati fenntartású óvodában gyermekétkeztetési alapfeladatot ellátó konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozó jogviszonya nem változik. Mivel az általuk ellátott feladat nem tartozik a köznevelési feladatok közé, ők továbbra is közalkalmazottak maradnak. Ezen állásfoglalást a Belügyminisztérium Köznevelési-Igazgatási Főosztályától kapott tájékoztatás is megerősítette. Így ezen munkavállalóknál nem történt jogviszonyváltás, ők maradtak közalkalmazottak.
A Munkaügyi Levelek 238. számában a 4589. számon feltett kérdésünkre megküldött válaszukban ennek ellenére az szerepel, hogy a konyhai feladatot ellátó kolléga nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban kellene lennie, mivel kisegítő munkakört lát el. A 2023-ban kapott állásfoglalások figyelembevételével ezen munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közalkalmazottak maradtak, így ezt figyelembe véve az a kérdésünk, hogy ha a konyhai kisegítő munkakörben foglalkoztatott dolgozót dajkaként foglalkoztatná a továbbiakban ugyanazon munkáltató, mivel közalkalmazotti jogviszonyból köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülne, így helyes-e az, ha a KIRA adta lehetőséggel élve jogviszonyát (vagyis kinevezését) jogviszonyváltással módosítjuk (kinevezésmódosítást készítünk), vagy a jogviszonyváltás miatt a közalkalmazotti jogviszonyát meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene neki készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gyermekétkeztetési feladat tekintetében továbbra is az az álláspontunk, hogy mivel az a Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése alapján gyermekjóléti természetbeni ellátás, az azzal összefüggő munkavégzés nem köznevelési feladat, tehát a Púétv. nem vonatkozik rá. A Púétv. 3...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Iskolagondnok jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolánkban 2018. február 15-től áll alkalmazásban egy munkavállalónk iskolagondnok munkakörben, aki 2026 első felében betölti a nyugdíjkorhatárt. A Púétv. 132. §-a alapján felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-i rendelkezései az irányadók. A köznevelési dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével időszerűvé válik. Meglátásunk szerint ez a folyamat az Mt. alapján közös megegyezéssel, illetve a munkavállaló vagy a munkáltató felmondásával történhet. A Púétv. alapján hivatkozott Kjt. 33. §-a megszüntetési eljárásként felmentést, továbbá hatvannapos felmentési időt nevesít, illetve ezt kiegészítendő további hónapokat bizonyos közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamokat követően. Mi alapján számítható ki az említett dolgozó felmentési ideje, ha a munkaviszonya nem felmentéssel szűnik meg, és nem is dolgozott közalkalmazotti jogviszonyban az intézményben? Van-e különbség a felmentési idő kiszámításánál abban az esetben, ha a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi a felmondást?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iskolagondnok munkakör nem pedagógus, illetve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakör, hanem az ún. gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörök közé tartozik. A Púétv. 3. §-ának 15. pontja alapján köznevelési dolgozó: a köznevelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Óvodapedagógus – az egészségi alkalmatlanság következményei

Kérdés: Óvodapedagógus munkakörben határozatlan időre foglalkoztatott munkavállaló (köznevelési foglalkoztatott) 2025. január 6-tól 2026. január 7-ig tartós táppénzen volt. 2026. január 8. naptól a felhalmozott, majd a 2026-os időarányosan kiadott szabadságát tölti 2026. április 2-ig. A foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmassági véleménye alapján ideiglenesen, majd a következő vizsgálat véleménye alapján a munkavállalót nem tartja alkalmasnak a munkavégzésre. A munkavállaló fizetés nélküli szabadságra nem szeretne menni, és a jogviszonya megszüntetését sem szeretné kezdeményezni. A munkáltató más munkakört nem tud felajánlani. A munkáltatónak április 2-át követően kell-e a munkavállaló részére állásidőre járó díjazást fizetni, illetve egyáltalán van-e anyagi kötelezettsége a munkavállaló felé? Ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pedagógus jogviszonyát megszünteti, kell-e végkielégítést fizetnie a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az óvodapedagógus a Púétv. hatálya alá tartozik. A Púétv. 66. §-a a munkáltató kötelezettségei között felsorolja, hogy köteles– a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a kinevezés és a jogszabályok szerint foglalkoztatni,– biztosítani az egészséget nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Önkormányzati társulás és a jogviszonyok megszűnése

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. hivatkozott rendelkezései szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével [Púétv. 46. § (1) bek. c) pont]. Ebben az esetben valóban nincs felmentési idő, amit le...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Egyházi iskola tanára – nem szükséges a tartós megbízás

Kérdés: Egyházi fenntartású iskola megbízási szerződéssel máshol főállásban (köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban) lévő tanárokat óraadóként foglalkoztat heti 9–16 órában szeptembertől júliusig (egy tanév idejére). Ezeknek az óraadó tanároknak a megbízási szerződését át kell-e minősíteni tartós megbízássá? Van-e lehetőségünk (közösen megegyezve) továbbra is egyszerű megbízásként kezelni a foglalkoztatásukat? Dönthetünk-e így, vagy kötelességünk tartós megbízásra módosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 14 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató. A Púétv. 1. §-ának (4) bekezdése és 131. §-a tartalmazza az óraadókra vonatkozó szabályokat, ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Pedagógus helyettesítése – a távollét jogcímének változása

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatott fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A távollét idejére a munkakör betöltésére határozott idejű jogviszony keretében más munkavállaló helyettesíti. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. A jelenleg határozott időre alkalmazott helyettesítő munkavállaló fenntartható-e a keresőképtelenség időtartama alatt, vagy a munkavállaló visszatérése az álláshely újbóli betöltésének minősül, ezáltal a helyettesítő jogviszonyának megszüntetését eredményezheti? Amennyiben a helyettesítő álláshelyen foglalkoztatott kolléga jogviszonyának megszüntetésére kerülne sor, az intézményünkben a mindennapi pedagógiai munka megszervezésében komoly nehézséget, problémát eredményezne.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. nem írja elő, hogy meg kell szüntetni a helyettesítésre felvett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a jogviszonyát, ha annak a személynek a jogviszonya, akinek a helyettesítésére alkalmazták, már nem szünetel. Ténylegesen ugyanis továbbra is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Amiben a KIRA-program sem segít – nem „váltható” a munkaviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló konyhai dolgozó munkakörből ugyanebben az óvodában áthelyezésre kerül köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmazva dajka munkakörbe a munkavállaló. A KIRA-program engedi a jogviszonyváltást, mellyel a kolléga jogviszonyának folytonossága egyértelműen megmaradna. Helyesen járunk el, ha kinevezését így módosítjuk, vagy a jogviszonyváltás miatt közalkalmazotti jogviszonyát mindenképpen meg kellene szüntetni, és új kinevezést kellene készíteni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra, ahol a végkielégítésbe a megszüntetett jogviszony időtartama beszámításra kerülne, mivel a munkáltató személye nem változik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. hatálya alá tartozó önkormányzati fenntartású óvodában foglalkoztatottak– egyrészt köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állhatnak alkalmazásban: ők a pedagógusok, valamint a nevelést és oktatást, óvodában a nevelést közvetlenül segítő (NOKS)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Felmentési idő számítása a köznevelésben

Kérdés: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók felmentési idejének számításával kapcsolatos a kérdésünk. A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött „x” idő után bizonyos időtartammal meghosszabbodik. A meghosszabbodáshoz csupán az adott munkáltatónál köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő számít bele, vagy a más munkáltatóknál ilyen (vagy a korábbi közalkalmazotti) jogviszonyokban töltött idő is? Ha már egy pedagógus egyszer saját kérelmére felmentésre került valamely munkáltatónál (akár ugyanazon munkáltatónál) a nyugdíjazására tekintettel, és megkapta a neki járó hosszabb felmentési időt, abban az esetben, ha a jogviszonya megszűnését követően nem sokkal újra ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál végez munkát, és a jogviszonyát a munkáltató felmentéssel meg kívánja szüntetni arra tekintettel, hogy nyugdíjasnak minősül, jár-e neki ismételten a hosszabb felmentési idő, annak ellenére, hogy azt már korábban ugyanazon munkáltatónál/más munkáltatónál megkapta? Azaz minden egyes (nyugdíjas státusz miatti) felmentéssel történő megszüntetés esetén valamennyi köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő beszámít, vagy csak az utolsó folyamatos köznevelési foglalkoztatotti jogviszony időtartama?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. 52. §-ának (2) bekezdése szerint a felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött időtől függ. Átmeneti szabályként kapcsolódik ehhez a rendelkezéshez a Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése, melynek értelmében a köznevelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Vezetői megbízás visszavonása – az alperes téves megjelölése

Kérdés: Ügyfelem óvodavezető volt. Az alapjogviszonyát (közalkalmazotti jogviszony) az óvodával létesítette, ugyanakkor a határozott idejű vezetői megbízást az önkormányzattól kapta, amelyet az önkormányzat (testületi döntéssel) idő előtt visszavont. A per tárgya kifejezetten a vezetői megbízás visszavonásának jogszerűsége, a követelés hathavi vezetői megbízási díj. A törvényszék álláspontja szerint az alperes nem az önkormányzat, hanem az óvoda (mint költségvetési szerv), és a Kp. 25. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az önkormányzatot a perből elbocsátotta arra hivatkozva, hogy „a felperes munkáltatója” az óvoda. Helyes-e a Kp. 25. §-ának alkalmazása olyan esetben, amikor a vitatott közigazgatási tevékenységet (vezetői megbízás visszavonása) nem a munkáltató, hanem a fenntartó önkormányzat valósította meg? Ha igen, hogyan folytatódhat tovább a per, hisz a vezetői megbízás visszavonása/odaítélése nem óvodai hatáskör.
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban hangsúlyozzuk: a 2024. január 1-jén hatályba lépett Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben (így pl. óvodapedagógusként, illetve értelemszerűen az óvoda vezetőjeként)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Nyugdíjas köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának megszüntethetősége

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dajka munkakörben, nyugdíjas státuszban áll alkalmazásban egy munkavállaló. 2025. évben töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Kötelező-e a jogviszony megszüntetése a nyugdíjkorhatár betöltésével? Amennyiben a munkavállaló a továbbiakban is dolgozni szeretne, azonban a munkáltató nem kívánja a további foglalkoztatását, milyen jogszerű munkáltatói intézkedések alkalmazhatók (pl. felmentés, felmondás, közös megegyezés)? Abban az esetben, ha a munkavállaló nem fogadja el a közös megegyezést, milyen egyoldalú munkáltatói megszüntetési lehetőségek állnak rendelkezésre? Milyen jogi lehetőségek állnak a nyugdíjas köznevelési dajka számára a jogviszony megszüntetésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. nem teszi kötelezővé a munkáltató számára, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor megszüntesse a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló jogviszonyát. Ha így lenne, nyugdíjast újonnan sem lehetne alkalmazni. A Púétv. 49. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.
1
…
4
5
6
…
14