1008 talált állásfoglalás a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Óvodavezetőnk 2013. június 14-én pedagógus-szakvizsgát tett, mellyel a számára előírt hét­évenkénti továbbképzési kötelezettségét teljesítette. Az akkor még hatályos 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a alapján jogosultságot szerzett a fizetési fokozat egy évvel történő csökkentésére. Következő magasabb fizetési fokozatba lépésének várható ideje 2016. január 1-je volt. Fenti jogszabály azonban 2013. augusztus 31-én hatályát veszítette, és a szeptember 1-jétől hatályos Nkt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbképzési kötelezettséget szabályozó előírás a magasabb fizetési kategóriába lépések közötti várakozási idő csökkentését már nem tartalmazza. Érvényesíthető-e most a 2013 júniusában szerzett jog, azaz 2016. január 1-je helyett ez év januárjától átsorolható-e a magasabb fizetési fokozatba? A 2013. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályt csak az ezt követően teljesített továbbképzések esetében kell alkalmazni?

Kérdés: Közalkalmazottunknak korábbi munkáltatójánál 2001-ben kifizették a 25 éves jubileumi jutalmat, mégpedig úgy, hogy nem volt meg a jogosító ideje. A 30 éves jubileumi jutalom kifizetését azonban már elutasították. Most – a helyes számítás szerint – ismét rendelkezne 25 évvel, és rajtunk követeli a jubileumi jutalom kifizetését. Kötelesek vagyunk erre?

Kérdés: 1998-ban szereztem tanári diplomát matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatikatanári szakon 2013-ban. Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is ellátom tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kérnek hétvégén és iskolai szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve van-e jogom valamiféle pluszdíjazásra?

Kérdés: Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?

Kérdés: Zenekarunknál szokásos a zenekari tagok időről időre való meghallgatása, ami alapján a Kjt. szerinti minősítés készül. Az alkalmatlan minősítést kapó tagoktól felmentéssel meg kívánunk válni. Kérdésünk, hogy hogyan kell úgy közölni a minősítést és a felmentést, hogy az lehetőleg támadhatatlan legyen, mire kell figyelnünk?

Kérdés: Véleményünk szerint a 2251-es válasznál egy nagyon fontos momentum kimaradt, tekintettel a 1700/2012. Korm. határozatra. E határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szól, és ennek 1.1. és 1.6. pontja sajnos nagy valószínűséggel nem teszi lehetővé a kérdező munkáltatójánál történő továbbfoglalkoztatást. Bár hozzá kell tennem, hogy mi sem ismerünk a témával kapcsolatos minden információt.

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?

Kérdés: Pedagógusként állok közalkalmazotti jogviszonyban. Átszervezés miatt felmentettek, jelenleg a felmentési idő alatt még dolgozom. Létesíthetek-e közben máshol közalkalmazotti jogviszonyt? Kihat-e ez a végkielégítésre való jogosultságomra?

Kérdés: Közalkalmazott vagyok, áprilisban elérem a rám irányadó nyugdíjkorhatárt. Ekkor szeretnék nyugdíjba menni, ezért arra gondoltam, hogy megkérem a munkáltatómat, mentsen fel, majd megbeszélem vele, hogy utána nyugdíjasként alkalmazzon, így megkapnám az ellátást és a béremet is. Szeretném tudni, hogy ennek az elképzelésnek van-e bármi akadálya, vagy ha a munkáltató beleegyezik, akkor megoldható, hogy a nyugdíj mellett tovább dolgozzak?