Találati lista:
771. cikk / 968 Jogosulatlan bérkompenzáció levonása
Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy gimnáziumban. 2013-ban kaptam kb. havi 10 000 Ft bérkompenzációt, ami, mint idén tavasszal kiderült, nem járt volna. Az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a kb. 120 000 Ft-ot egy összegben levonja az illetményemből. Az április havi béremet így teljesen letiltotta, a fennmaradó részt a májusiból vonja le, ami azt jelenti, hogy májusban kb. 40 000 Ft-ot kapok. Megteheti ezt?
772. cikk / 968 Közalkalmazotti illetményrendezés téves besorolás miatt
Kérdés: A munkáltató a közművelődési ágazatba tartozik, a Kjt. hatálya alatt áll. Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatótól vettünk át munkavállalókat, akik közül többeket az átvételkor tévesen soroltak be (magasabb fizetési osztályba kerültek, mint a munkakörükhöz szükséges végzettség alapján kellett volna). Legkésőbb idén augusztustól szeretnénk rendezni az illetményeket, hogy mindenki a valós munkaköre és végzettsége alapján legyen kifizetve. Hibás besorolás korrigálása során lecsökkenthető-e a kolléga illetménye úgy, hogy nem kell kompenzálni ezért valamilyen munkáltató által adandó pótlékkal?
773. cikk / 968 Jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézményben, a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát – a Hjt. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a különböző szorzókkal növelt időtartamban kell-e figyelembe venni?
774. cikk / 968 Pedagógus díjazása május 1-jén
Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?
775. cikk / 968 Közalkalmazott felmentése az öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén
Kérdés: 1976. október 7. napjától vagyok élelmezésvezető egy óvodában. Március 16-án voltam 62 éves, és még 183 nap szükséges a teljes nyugdíjazásomig. Ebben az esetben jár-e nekem a négy hónap felmentési idő, amit nem kell ledolgoznom?
776. cikk / 968 Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése táppénz alatt
Kérdés: Kórházi alkalmazott vagyok, néhány hónapja azonban táppénzre kényszerültem. Valószínűleg egy betegség folytán nem leszek már képes a korábbi munkám ellátására, ezért új munkát próbálok keresni. Szeretném tudni, hogy ha új munkát találok, akkor a táppénz alatt is megszüntethetem-e a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom? Ha igen, milyen módon?
777. cikk / 968 Jubileumi jutalomra jogosító idők 1992 előtt
Kérdés: Az önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők esetén hogyan lehet biztosan megállapítani, hogy az 1992. július 1-je előtt eltöltött valamely jogviszonyuk beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe, ha az akkori munkáltató már nem létezik, csak a munkakönyvben feltüntetett neve ismert? Például a megyei településtisztasági szolgáltató vállalatnál, a városi tanács VB közterület-fenntartó intézményénél, illetve kommunális üzeménél munkaviszonyban töltött idők beszámítanak-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
778. cikk / 968 Bölcsődei gondozót megillető pótszabadság
Kérdés: Bölcsődei gondozó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban helyezkedtem el a múlt hónapban. A kinevezésem aláírásakor azt a tájékoztatást kaptam, hogy harminc munkanap szabadság illet meg. Eddig úgy tudtam, hogy a bölcsődében a közalkalmazottaknak huszonöt munkanap pótszabadság jár. Miért nem kapom meg a pótszabadságot?
779. cikk / 968 Pedagógus gyakornok előresorolása
Kérdés: Pedagógus munkakörben gyakornokként foglalkoztatott dolgozó számára, akinek 2013. szeptember 1-jéig nem volt meg a két év gyakornoki ideje, három év gyakornoki idő lett előírva. A három év 2014 szeptemberében jár le. Neki kell gyakornoki vizsgát tennie? Mikor és hogyan történik az ő átsorolása a pedagógus I. fokozatba?
780. cikk / 968 Minimálbér hatálya
Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
