968 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?

Kérdés: Jelenlegi munkáltatómnál 1988 óta dolgozom pedagógus munkakörben. A szakvizsgára jelentkezés egyik feltétele legalább hároméves, pedagógus munkakörben eltöltött idő igazolása. Kértem az igazgatómat, hogy adjon ki erre nézve igazolást. Ő azt kérte, nyújtsak be egy írásbeli kérelmet, amelybe foglaljam bele, hogy nem munkanapokon veszek részt a szakvizsgára felkészítő, 4 féléves képzésben, és ennek költségeit is magam vállalom. Eleget kell tennem a kérésének?

Kérdés: Dolgozónk intézetünknél 1974 óta folyamatosan közalkalmazott. 1981-1983 között kiküldetésben külföldön dolgozott, majd 1991-1992 között vendégkutató volt külföldön (nem intézetünk kiküldetésében), mindeközben fizetés nélküli szabadságon volt. Az első esetben a járulékok megfizetését intézetünk rendezte, második alkalommal ő maga fizette a nyugdíjjárulékát. 2014-ben a hatályos jogszabályok szerint jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.

Kérdés: Közalkalmazottunk azonnali hatállyal kérte közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Kijelentette nyilatkozatában, hogy a beadás napjától nem végez munkát. A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg a közalkalmazott indoklása. Milyen intézkedést kell tennie a munkáltatónak a közalkalmazott felé ilyen esetben?

Kérdés: Közalkalmazottunk az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1978. -szeptember 1.-1979. március 31. MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat (megszűnés jogcíme: áthelyezés);
1979. -április 1.-1980. október 05. "X." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1980. -október 06.-1985. augusztus 31. "Y." Mezőgazdasági termelőszövetkezet (áthelyezés);
1985. -szeptember 1.-1988. február 29. Megyei KISZ Bizottság (áthelyezés);
1988. -március 1.-1991. augusztus 30. Községi Közös Tanács VB. (munkaviszonya megszűnt);
1991. -szeptember 1.-1993. augusztus 25. Munkanélküli-járadék;
1994. -július 06-tól jelenleg is: önkormányzati fenntartású szociális intézmény.
Mely jogviszonyokat kell figyelembe venni a Kjt. szerinti jubileumi jutalom jogosultsági idejének megállapítása szempontjából?

Kérdés: Közalkalmazottunk dietetikusként napi nyolc órában dolgozott, azonban az ellátandó feladatok nem tették ki a napi munkaidejét, amit úgy oldott meg öt évvel ezelőtt a munkáltató, hogy négyórás dietetikusi munkakör mellett vezetői megbízást adott a közalkalmazottnak a konyha vezetésére. Jelenleg a munkáltató nem kívánja meghosszabbítani a közalkalmazott szociális konyhavezetői megbízását. Tudomásunk szerint a Kjt. előírja, hogy az eredeti munkakörébe kell visszahelyezni a közalkalmazottat a vezetői megbízás megszűnése után. Ez a kinevezés szerint nyolcórás dietetikus, ugyanakkor napi nyolc órában továbbra sincs szükség erre a munkakörre, csak négy órában. Van-e arra lehetőség, hogy napi négy órában alkalmazza a munkáltató a közalkalmazottat dietetikusként, vagy mindenképpen nyolcórásnak kell visszahelyezni? Esetleg a munkáltató felajánlhat-e négyórás dietetikusi munkakört a közalkalmazottnak, és mellette négy órában egy másik munkakört? Ha pedig ezt a felajánlást nem fogadja el a közalkalmazott, a munkáltató milyen lépést tud tenni, jogszerűen felmentheti a közalkalmazottat? Hogyan jár el a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően úgy, hogy a közalkalmazott ne forduljon bírósághoz?

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?

Kérdés: Az érettségik után osztályfőnöki megbízásomat visszavonhatják-e, elesem-e az osztályfőnöki pótléktól a nyári szünetre? A tanév ugyanis nem június 13-ig, hanem augusztus 1-jéig tart!

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?