Pedagógus gyakornok előresorolása

Kérdés: Pedagógus munkakörben gyakornokként foglalkoztatott dolgozó számára, akinek 2013. szeptember 1-jéig nem volt meg a két év gyakornoki ideje, három év gyakornoki idő lett előírva. A három év 2014 szeptemberében jár le. Neki kell gyakornoki vizsgát tennie? Mikor és hogyan történik az ő átsorolása a pedagógus I. fokozatba?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 97. §-ának (20) bekezdése szerint azt a pedagógust, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezett, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezett, Gyakornok fokozatba kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] A 483/2013. Korm. rendelet kiadására az Mt. 153. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján kerül sor. Ebből az következik, hogy a rendelet személyi hatálya megegyezik a felhatalmazó törvény (Mt.) személyi hatályával. E körbe tartoznak például munkáltatóként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkaközi szünet szabályaitól való eltérés

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, mégpedig iskolák működtetési feladatait. Alkalmazottainkat a Kjt. és a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató úgy szabályozta a munkaközi szünetet, hogy az nem része a munkaidőnek. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján "jogszabály vagy kollektív szerződés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet". Tekintettel arra, hogy az ágazati jogszabály ezt a kérdést nem szabályozza, továbbá szakszervezet sem működik a munkáltatónál, így nincs kollektív szerződésünk. A munkáltató egyoldalúan belső szabályzatban a munkavállaló javára eltérhet-e, jogszerűen kinyilváníthatja-e, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint "nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet". Ettől a rendelkezéstől a Kjt. idézett 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint "jogszabály vagy kollektív szerződés" térhet el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Közalkalmazotti vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk; az SzMSz módosítására a közeljövőben kerül sor. Ugyanakkor az egyik érintett főosztályunk vezetőjének munkájával a fenntartó önkormányzat nincs megelégedve. A belső ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy közvetve több feltárt működési jogsértés létrejötte visszavezethető a vezető mulasztásaira. Ezt a személyt nem kívánjuk az új SzMSz szerinti szakmai egység vezetőjévé kinevezni. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-a értelmében a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól, a vezetői megbízás azonban a határozott idő lejárta előtt is írásban, indokolás nélkül visszavonható a munkáltatói jogkör gyakorlója által. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Vasárnapi pótlék pedagógusoknak

Kérdés: 2013. szeptember 1-jétől az Nkt. saját besorolási, illetménymegállapítási szabályokat tartalmaz a pedagógusok tekintetében, ideértve a 8. mellékletében meghatározott pótlékokat is. Kérdésünk ez alapján, hogy jár-e a pedagógusoknak (elsősorban a kollégiumi nevelőtanároknak) az Mt. 140. §-a szerinti vasárnapi pótlék, vagy az Nkt. pótlékra vonatkozó szabályai felülírják a közalkalmazottakra irányadó jogot e tekintetben?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt.-ből, illetőleg általános háttérjogszabályából, az Mt.-ből minden olyan rendelkezést alkalmazni kell a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusokra, amelyek tekintetében maga az Nkt., vagy felhatalmazása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Közalkalmazottat megillető pótszabadság mértéke

Kérdés: A tavalyi évig munkavállalóként dolgoztam takarítónőként. 2013-ban azonban egy óvodában kaptam állást, és jelenleg közalkalmazott vagyok B1 fizetési fokozatba sorolással. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy a munkáltatóm tájékoztatása szerint mindössze 20 munkanap szabadságra vagyok jogosult, holott életkorom miatt már az előző munkahelyemen is jogosult voltam az alapszabadságon túl 9 munkanap pótszabadságra is. Valóban csökkent a szabadságom mértéke, vagy félreértelmez valamit a munkáltató? Ha téved, akkor mit tehetek, hogy megkapjam az engem illető szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat a "B" fizetési osztályban évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg [Kjt. 56. § a) pont]. Emellett az általános szabály szerint a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság is jár. Ugyanakkor a törvényi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Téves közalkalmazotti besorolás következményei

Kérdés: 2013 szeptemberében elhelyezkedtem jelenlegi munkahelyemen közalkalmazottként. A korábbi szolgálati időm megállapításával kapcsolatban azonban nem értettünk egyet a munkáltatóval, így kérte, hogy a nyugdíjfolyósítótól vigyek igazolást, és amíg az megérkezik, addig az általuk megállapított besorolásba kerülök. Azt az ígéretet kaptam, hogy ha a határozat engem igazol, akkor átsorolnak magasabb fizetési osztályba visszamenőlegesen. A nyugdíjfolyósító határozata csak most januárban érkezett meg, és alátámasztotta, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozom. A munkáltató azonban nem akarja visszamenőlegesen megállapítani a magasabb illetményt, és kifizetni a különbözetet. Mit tehetek, hogy megkapjam a nekem járó illetményrészt a tavalyi évre?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani [Kjt. 64. § (1) bek.]. A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a Kjt. 87/A. §-ban foglaltakat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – nem számít be a közfoglalkoztatás

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő figyelembe vehető-e kvázi "munkaviszonyként" a közalkalmazottak fizetési fokozatba sorolásánál és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál, ha a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésére önkormányzatnál, önkormányzati intézménynél vagy a Kttv. hatálya alá tartozó hivatalban kerül sor? Egyes vélemények szerint ez nem munkaviszony, amelyre leginkább a Tbj-tv. biztosítotti kört megállapító 5. §-a szabályából lehet következtetni, mely szerint biztosított: a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy. Azaz a Tbj-tv. külön kategóriaként jelöli meg a munkaviszonyt és a közfoglalkoztatási jogviszonyt. A Kjt. 87/A. §-a pedig nem nevesíti a beszámítható jogviszonytípusok között a közfoglalkoztatást, így – a társadalombiztosítási szabályokból kiindulva – az a munkaviszonytól eltérő önálló foglalkoztatási forma, és nem lehet figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A közfoglalkoztatási jogviszony egyértelműen nem munkaviszony, hanem önálló munkavégzésre irányuló jogviszony, ez pedig magából a Kftv.-ből következik. A Kftv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Könyvtáros-tanár besorolása

Kérdés: 1993-ban végeztem földrajz-könyvtár szakon, 2006 óta dolgozom egy iskolában. A kinevezésemben a munkakör-beosztáshoz "tanító" van írva, de mellette a 2611-es FEOR-kód van megjelölve, ami a "könyvtárost" jelöli. A munkaköri leírásomat 2007-ben kaptam meg, amin "könyvtáros-tanár" szerepel. Teljes állásban a könyvtárban vagyok, nincs mellette órarendi órám. Kérdésem, hogy az illetmény szempontjából pedagógusnak számítok vagy nem? Jár-e nekem a pedagógus I-be sorolás? Jelenleg "pedagógus munkát segítő" besorolásban vagyok, illetményemelést nem kaptam.
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 3. melléklete határozza meg az egyes pedagógus munkaköröket, és az azokhoz tartozó végzettségi és szakképzettségi követelményeket. A felsorolt pedagógus munkakörök között csak a könyvtáros-tanár (tanító) szerepel, az oktatásban részt nem vevő iskolai könyvtáros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Közfoglalkoztatás és közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: 8 órás határozott idejű közfoglalkoztatotti jogviszony mellett lehetséges-e még egy 8 órás határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni? A két tevékenység egy időben van, de egyik kapcsolódik a másikhoz.
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki az Flt. szerinti álláskereső, vagy az Mmtv. szerinti rehabilitációs ellátásban részesül. Mivel az Flt. szerint az minősül álláskeresőnek, aki – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
75
76
77
94