504 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?

Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?

Kérdés: Egyik önkormányzati intézményünknél informatikus munkakörben foglalkoztattunk gyakornokot, akit a Kjt. előírásainak megfelelően minősítettünk. Minősítése "nem megfelelt" lett, aminek az lett a következménye, hogy el kellett küldenünk. Kizárja ez azt, hogy az önkormányzat akár az eredeti, akár más intézményében vele közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen?

Kérdés: Egyik pedagógus közalkalmazottunk határozatlan idejű kinevezéssel rendelkezik. A tavalyi évben egy másik intézménynél egyéves határozott idejű kinevezést kapott, amely mellett el tudta látni az órait nálunk is, mivel nem volt időbeli egybeesés. Most a másik intézmény szeretné határozatlan idejűvé módosítani a kinevezését. Lehetséges-e, hogy egy személy két határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álljon?

Kérdés: Szociális intézményben osztályvezetői állást betöltő közalkalmazottunk diplomás ápoló főiskolai végzettséggel és szociális szakvizsgával rendelkezik. A közalkalmazotti bérbesorolásnál ez jelenti-e a "G" fizetési fokozatba történő átsorolását? Mi a munkáltató részéről csak "F" kategóriába sorolnánk az osztályvezetőt, ő azonban ezt vitatja, és a "G" osztályba való átsorolását kéri. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Melyik kategóriába kell iskolánk leendő gazdasági vezetőjét besorolni? Rendelkezik főiskolán szerzett tanári, számviteli ügyintézői végzettséggel, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel.

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?

Kérdés: Minisztériumi háttérintézményként van-e lehetőségünk – az alapító jóváhagyása nélkül – az eddigiekben 8 órában dolgozó, előrehozott nyugdíjazásra jogosult ügyintéző munkaidejét 6 órára csökkenteni? Amennyiben az illető ügyintéző nem fogadja el a felkínált módosítást, a Kjt. mely szakaszára való hivatkozással szüntethető meg a jogviszonya?

Kérdés: A könyvtárban mint munkáltatónál a határozatlan idejű vezetői megbízások a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a alapján 5 évig terjedő határozott idejűvé alakultak át. Mi a helyzet az újonnan kinevezettekkel? Ha az a vezető, akinek a vezetői munkaköre kötelezően 5 éves határozott idős vezetői megbízássá alakult át, 3 év múlva nyugdíjjogosult lesz, fel lehet-e menteni? Kell-e részére valamilyen kompenzációt fizetni?

Kérdés: A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában megjelent a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. E szerint az jogosult kompenzációra, akinek a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft. A 3. § (1) bekezdés a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt, továbbá a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot. Úgy gondoljuk, hogy a 3. § (1) bekezdése és a felsorolt Kjt. §-ok nem azonos fogalmakat tartalmaznak. Mi tartozik a bruttó illetménybe? Mit kell figyelembe venni a kompenzáció alapjául?