293 cikk rendezése:
191. cikk / 293 Munkavállalói biztosíték kikötésének feltétele
Kérdés: Munkavállalói biztosítékot milyen esetekben lehet megkövetelni a dolgozóktól? Elrendelhetem, hogy minden munkavállaló köteles legyen ilyen biztosítékot elhelyezni?
192. cikk / 293 Járadék iránti igény elévülése
Kérdés: Az új Mt.-ben nem találtuk azt a szabályt, hogy a járadékigény hat hónapnál régebbi időre csak korlátozásokkal érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt járadékot 3 évre visszamenőleg lehet követelni?
193. cikk / 293 Munkavállalói kárfelelősség – emelkedő tételek
Kérdés: A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
194. cikk / 293 Munkáltatói kárfelelősség – mentesülési feltételek
Kérdés: Úgy tudom, hogy az új Mt. alapján a munkáltató a működési körén kívül eső okok miatt a munkavállalót ért károkért már nem lesz felelős. Pontosan mit jelent majd ez a gyakorlatban?
195. cikk / 293 Elmaradt munkáltatói felhívás kárigény bejelentésére
Kérdés: A munkáltató értesült dolgozójának a rokkantnyugdíjazásáról, évekig mégsem szólította fel kárainak előterjesztésére a munkavállalót. Ez is megszakítja a hároméves elévülési időt, és ez esetben a bíróság kötelezheti a munkáltatót a kár megfizetésére? Ilyenkor kell-e igazolnia az állapotromlást a dolgozónak? Egy baleseti kártérítésnek milyen okok lehetnek a jogalapjai? Melyek az öregedéssel összefüggő és a természetes kórokú megbetegedések (pl. impotencia, magas vérnyomás, szív-ér rendszeri, diabétesz betegségek)? A munkáltató arra hivatkozik, hogy ezek a betegségek az öregedés miatt előálló és természetes kórokú betegségek egy 54 éves dolgozónál.
196. cikk / 293 Elévülési idő munkavállalói kárigény érvényesítésekor
Kérdés: Rokkantsági nyugdíjamat 2004. május 10-én állapították meg jogerősen, amiről 2005. március 26-ai postázású levélben tájékoztattam a munkáltatómat. A munkáltató 2005. április 10-én kelt válaszában elismerte vagyoni káraimat. Közben az egészségi állapotom romlott, amiért egy másik, nem vagyoni kártérítési pert indítottam munkáltatóm ellen; a munkáltatót 2007. június 20-án jogerőre emelkedett ítéletben el is marasztalták. Mivel időközben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód munkáltatónak 2007. március 1-jei postázású ajánlott küldeményben megküldtem a korábban a jogelődnek is megküldött vagyoni kárigényemet, és a jogelőd munkáltató válaszlevelét. Erre választ nem kaptam, így 2010. március 1-jei dátummal ajánlott levélben vagyoni kárigényem és a nem vagyoni káraim megtérülése ügyében a munkaügyi bíróságnak postára adtam keresetemet. A munkáltató erre az elévülésre hivatkozik. Jogosan? Ha az igényem nem évült el, akkor a rokkantsági nyugdíj és a KSH által kiadott hasonló munkakört ellátók átlagkeresete közötti különbözetet igényelhetem-e járadékként, ha igen, milyen időponttól?
197. cikk / 293 Egészségiállapot-romlás és járadékigény
Kérdés: A munkáltatómnak felróható okból egészségkárosodást szenvedtem, melynek következtében 2002 decemberétől rokkantnyugdíjas lettem. Emiatt eddig kétszer nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatómat a bíróság. A legutóbbi bírósági eljárásban – 2009-ben – a munkáltató tudomást szerzett az állapotom romlásáról, valamint arról, hogy rokkantnyugdíjas lettem, s mégsem hívott fel a káraim előterjesztésére. A vagyoni kártérítés ügyében eddig a bíróság nem ítélkezett. Igényelhetem-e a munkáltatótól a vagyoni kártérítésemet, a rokkantnyugdíjam és az elvárható kereset különbözetét havi járadékként? Valamint ez esetben visszamenőlegesen a rokkantnyugdíjba helyezéstől igényelhetem-e a fenti összeget, hiszen a munkáltató – tudomása ellenére – nem szólított fel a káraim előterjesztésére? A bíróság elfogadja-e bizonyítékként, hogy a 2009. évi bírósági eljárásban a munkáltató tudomást szerzett a rokkantságomról, az állapotromlásomról? A bíróság mire kötelezheti a munkáltatót?
198. cikk / 293 Elvárható jövedelem megállapítása
Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
199. cikk / 293 Munkavállaló közrehatása a balesetében
Kérdés: Az orvosszakértői véleményben az szerepel, hogy a munkáltató is hozzájárulhatott a munkavállaló balesetéhez, de a hozzájárulás aránya tudományos módszerekkel nem meghatározható. Ez esetben a munkáltató a teljes kárért felelősséggel tartozik a munkavállalójának? Az ezt követően nem a balesettel összefüggő betegségekért felelősséggel tartozik-e a munkáltató?
200. cikk / 293 Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
