Találati lista:
1. cikk / 299 Nevelőszülői hálózat – egy munkáltatóval két jogviszony
Kérdés: Lehet-e egyidejűleg gyermekgondozóként és nevelőszülőként foglalkoztatni valakit egy nevelőszülői hálózatnál? A dolgozót gyermekgondozóként negyvenórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk egy nevelőszülői hálózatnál, de szívesen lenne nevelőszülő is. Megteheti-e ezt egy intézményen belül, vagy van-e ennek valamilyen jogi akadálya?
2. cikk / 299 Két jogviszony – egy munkáltatóval
Kérdés: Költségvetési intézmény köthet-e részmunkaidős munkaszerződést – pályázati finanszírozású projekt keretében – a nála állományban lévő közalkalmazottal? Azonos FEOR-számú tevékenységre is, vagy csak eltérőre, vagy egyáltalán nem?
3. cikk / 299 Cafeteria-„túlfizetés” – a visszakövetelési lehetőség
Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást nyújt a munkavállalónak. A felek közötti munkaviszony megszűnik. A cafeteriának a munkaviszony megszűnéséig időarányosan járó összegét meghaladó részt a munkáltató visszakövetelheti? Ha igen, akkor jogalap nélküli cafeteria-visszakövetelés jogcímen vagy kártérítés jogcímen?
4. cikk / 299 Elszámolás a munkaruhával
Kérdés: Ha a munkavállaló számára a munkáltató munkaruhát biztosít, és a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló a munkaruhát nem szolgáltatja vissza a munkáltatónak, a munkáltató a munkaruha kiadását vagy pedig a munkaruha értékének mint kárnak a megtérítését kérheti?
5. cikk / 299 Két jogviszony – egy munkáltatóval
Kérdés: Szabályos-e közalkalmazottként alkalmazni ugyanazon munkáltatónál a szociális szférában egy személyt – nem vezetői beosztásban – úgy, hogy négy órában határozatlan időben, négy órában pedig más munkakörben határozott időben? Ha lehetséges, akkor az egyik kinevezése „másodállásnak” számít?
6. cikk / 299 Vezetői „szék” elfoglalása és a próbaidő
Kérdés: Óvodavezetői, illetve konyhavezetői (intézményvezető, főigazgatói) pályázat került kiírásra. Ha a pályáztatás eredményes/érvényes, kötelező-e azonnal az új munkavállalókat intézményvezető, főigazgatói minőségben alkalmazni, vagy elég a 3 hónapos próbaidő letelte után, ha addig az intézményvezető személye megoldott? (A vezetői feladatokat a főigazgatóhelyettes, illetve az intézményvezető-helyettes látja el jelenleg is.) A kérdés azért merül fel, mert önkormányzati fenntartású mindkét intézmény, így a törzskönyvi nyilvántartásban (pl. a NAV-nál, a banknál), illetve a felügyeleti szerveknél azonnal át kell vezetni a változásokat, ha a vezető személye változik. De ha a munkavállalónak nem felel meg a munka, vagy a fenntartó nincs megelégedve a próbaidő alatt, akkor bármelyik fél felmondhatja a szerződést, és a felügyeleti szerveknél újra kell kezdeni a változások bejelentését.
7. cikk / 299 Személyiségi jogsértés következménye – a nem vagyoni sérelem súlya
Kérdés: A jogi segítségért hozzánk forduló munkavállaló a munkáltatóval szemben munkaviszony munkáltató általi felmondása miatt jogvitát kezdeményezett. Az eljárás során sérelemdíjra is igényt tartana, mert a felmondás átadásakor, annak aláírása előtt nem engedték, hogy a helyiséget elhagyva telefonáljon a jogi képviselőjének, és csak a három vezető előtt használhatta a készülékét. A megtörtént és igazolható esemény jogosítja-e sérelemdíj kérésére?
8. cikk / 299 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
9. cikk / 299 Kárfelelősség otthoni munkavégzés esetén
Kérdés: Távmunka, illetve home office esetén a munkavédelmi feladatok, felelősségek és kötelezettségek hogyan alakulnak? Lehet azt mondani, hogy a munkáltató a munkával kapcsolatos ellenőrzési jogkörét (egyebek között a munka-, tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzéseképpen) mindkét esetben az Mt. előírásai alapján gyakorolja és gyakorolhatja, de az ilyen jellegű szabályok betartása mindenkor a munkavállaló felelőssége (szankciók: károkozás kifizettetése, munkaszerződés megszüntetésének esélye)?
10. cikk / 299 Azonos felek – két jogviszonyban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
