Találati lista:
11. cikk / 299 Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki felmondás hatálya alatt áll két hónapos felmondási idővel, ám ez idő alatt olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató végül azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló vitatja az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén kártérítést igényel a munkáltatótól. 1. Ilyen esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege ugyanúgy tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg? 2. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésének a napja a felmondási idő meghatározásával egzakt volt, a munkavállaló jogszerűen legfeljebb a felmondási idő végéig járó, elmaradt jövedelem összegét követelheti a munkáltatótól? 3. Változtat-e álláspontjukon, amennyiben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, majd ezt követően közölte a munkáltató az azonnali hatályú felmondását?
12. cikk / 299 Munkavállalói átalánykártérítés – bruttóban vagy nettóban
Kérdés: Egy munkavállalónk határozott idejű munkaszerződését jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló ilyenkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ilyenkor a távolléti díjat bruttóban vagy nettóban kell megfizetnie a munkavállalónak?
13. cikk / 299 Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
14. cikk / 299 Csoportvezetői pozíció megszüntetése felsőoktatási intézménynél
Kérdés: A csoportvezetői pozíció az SzMSz-ben nevesített vezetői szint; a munkáltató határozott időre megbízza adott személyt a csoportvezetői feladatok ellátásával, aki szakmai tevékenységet irányító munkavállaló. A főigazgató a csoportvezetőt 3 vagy 5 évre bízza meg a TTK X Intézetének, XY Kutatócsoport csoportvezetői feladatainak ellátásával. Amennyiben szervezeti változás történik, és egyes csoportokat gazdaságossági, teljesítmény miatti vagy csoportlétszám-csökkenés okokból összevonunk, illetve megszüntetünk, mi történik a csoportvezetőkkel? A csoportvezetői megbízásuk automatikusan megszűnik a vezetett csoport megszűnésével, beolvadásával (erről szóló döntés alapján), vagy köt minket valamilyen módon a megbízásban kijelölt időszak? (Elképzeléseink szerint az ezzel járó vezetői pótlék ilyenkor megszűnne, de bére, munkaköre egyéb tekintetben nem változna.) Perelhet-e ilyen okból a munkavállaló?
15. cikk / 299 Rovarcsípésért fennálló munkaadói felelősség
Kérdés: A munkavállaló sofőr, sózott nyersbőrt szállított a teherautón, nemzetközi útvonalon. Az egyik napi pihenőideje végén, amely alatt a gépjármű utasfülkéjében aludt, észlelte, hogy egy rovar megcsípte. A csípés eredményeként súlyos bakteriális fertőzést kapott, több műtéten esett át, és tartós egészségromlást szenvedett. Kártérítési igénnyel lépett fel, mivel állítása szerint a baleset (csípés) a munkaviszonyával összefüggésben érte. Alapos lehet az igénye?
16. cikk / 299 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Kérdés: A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
17. cikk / 299 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
18. cikk / 299 Régióvezető – felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért
Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője – vezető állású munkavállaló – a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető – ügyvéddel történő egyeztetés után – az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
19. cikk / 299 Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága
Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
20. cikk / 299 Próbaidő – azonnali hatályú megszüntetés a keresőképtelenség tartama alatt
Kérdés: Bölcsődében egy próbaidejét töltő közalkalmazottat a munkahelyén baleset ért. Jelenleg táppénzen van. Meg lehet szüntetni neki ebben az esetben a próbaidő alatt a jogviszonyát? Lehet-e jogkövetkezménye a megszüntetésnek az üzemi baleset miatt? A baleset a közalkalmazott figyelmetlensége és nem a munkáltató hibája miatt történt.
