Szakmai gyakorlatos diák díjazása

Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szakképzés területén az együttműködési megállapodás mellett nem kell a diákkal minden esetben külön is szerződni. Pénzbeli juttatást azonban az Szkt. 63. §-a alapján fizetni kell, akár együttműködési megállapodás, akár tanulószerződés alapján kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Béren kívüli juttatás kifizetése bírói ítélet alapján

Kérdés: Egy volt munkavállalónk munkaügyi pert nyert társaságunkkal szemben, aminek értelmében elmaradt béren kívüli juttatást kell kifizetnünk. Idén a volt dolgozónak tavalyi jogcímen utalhatunk-e SZÉP kártyára, illetve adhatunk-e Erzsébet-utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mint jogosult az ilyen jogcímeken történő kifizetéseket követelheti a munkáltatótól; ezek helyett más jogcímen kifizetni a juttatásokat bírósági ítélet alapján nem lehet. Ezt a kötelezettséget nem érinti az a körülmény, hogy az adott kifizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Céljutalom közalkalmazottaknak

Kérdés: 2012-ben 17 közalkalmazottunk részesült céljutalomban. Az idén – gazdasági okokból – szeretnénk megszüntetni ezt a juttatást. Milyen lépé­sei vannak ennek?
Részlet a válaszából: […] ...nevű juttatási forma a hatályos munkajogban nincsen. A Kjt. csak a jutalmat ismeri, amely a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottnak biztosítható. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Prémium visszafizettetése

Kérdés: Egy német cég magyarországi leányvállalatánál dolgozom, és a főnököm is német. A 2012-re járó prémiumunk összegének megállapításakor, annak kifizetése előtt – mintegy a kifizetés feltételéül – egy német nyelvű iratot tettek elénk, amelyen az szerepelt, hogy amennyiben 2013. június 30-ig felmondunk, akkor a 2012. évre járó és kifizetett prémiumunkat vissza kell fizetnünk a cég részére. Kényszerhelyzetben a dokumentumot aláírtuk. Kérdésem az lenne, hogy ez a dokumentum jogilag mennyire állja meg a helyét, illetve ez alapján jogilag behajtható-e bármelyik alkalmazotton a prémium visszafizetése, ha esetleg bármelyikünk felmondana 2013. június 30. előtt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszert alkalmazzon, amelyben meghatározott teljesítmény eléréséhez, mint minimumfeltételhez kötött, részben jutalom jellegű juttatást fizessen, és a kitűzött üzleti eredmények elérése esetén a munkáltató mérlegelje a juttatásra való egyéni jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...[Met. 3. § (1) bek. g) pont, 7. § (1) bek. a) pont]. Az étkezési jegy azonban nem minősül munkabérnek, hanem béren kívüli juttatásnak, amelyre így az Mt. munkabér védelmére vonatkozó szabályait sem kell alkalmazni. Maga a törvény is úgy fogalmaz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban

Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...iránti kérelem benyújtásakor fennálló és kezdő időpontja után keletkezett munkabér-követelések és a bér jellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:    

Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén

Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét citált jogszabály legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget enged esedékességkor munkabér, illetve bér jellegű juttatás jogcímén a vezetőnek megfizetni. A Csftv. ezt szűkíti tovább akként, hogy ez az összeg nem haladhatja meg a kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...töredéknap keletkezik, elképzelhető-e olyan eset, hogy a keresőképtelenségnek azon a napján a nap egyik részére betegszabadságra járó juttatás, a másikra táppénz illeti meg a munkavállalót. Álláspontunk szerint erre nem kerülhet sor. Mind a táppénz, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 38. § (1) bek.]. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed többek között az alapbéren túli munkabérre és egyéb juttatásokra, illetve a munkabérrel való elszámolás módjára, a munkabérfizetés gyakoriságára és a kifizetés napjára [Mt. 46. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Prémiumelőleg keresőképtelenség esetén

Kérdés: Munkatársaink a márciusi fizetésükkel együtt prémiumelőleget is kaptak. Ennek azonban feltétele, hogy munkaviszonyuk az utolsó 8 hónapban fennálljon. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az elmúlt 4 hónapban, 2012. október vége óta keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Az említett szabályra hivatkozva nem utaltunk neki prémiumelőleget. Jogosan jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak prémium vagy prémiumelőleg fizetésére törvényi kötelezettsége nincs. Ezért, ha biztosít ilyen juttatást, annak feltételeit maga állapíthatja meg. Ezekhez mint kötelezettségvállaláshoz kötve van (Mt. 16. §). Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
1
29
30
31
47