412 cikk rendezése:
1. cikk / 412 Újraválasztott alpolgármester és a végkielégítés
Kérdés: Főállású (nem társadalmi megbízatású) alpolgármestereink újra lesznek választva a képviselő-testület alakuló ülésén. Jól értjük, hogy a Kttv. alapján nem jár nekik a végkielégítés? Végkielégítés akkor járna, ha nem lennének újraválasztva, vagy ha a 225/D. § (2) bekezdése alapján nem az alakuló ülésen, hanem az azt követő három hónapon belül lennének megválasztva, viszont az időarányos részt vissza kellene fizetniük. Amennyiben nem lehet tudni szeptember 30-án, a jogviszonyuk megszűnéskor, hogy meg lesznek-e választva, és a KIRA generálja nekik a végkielégítést, egy az egyben vissza kell fizetniük azt, hiszen újraválasztották őket az alakuló ülésen. Ha újraválasztották őket az alakuló ülésen, akkor nem jár a végkielégítés.
2. cikk / 412 Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat
Kérdés: Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A Mötv. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 300 000 forint. A Kttv. a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyának szabályait tartalmazza. Amennyiben a polgármester megválasztása főállásúként történt, és egyidejűleg helyi önkormányzati képviselőnek is megválasztották, jogosult-e az illetménye és polgármesteri költségtérítése mellett az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra is?
3. cikk / 412 Magasabb vezető „távozása” közös megegyezéssel – ami fizethető
Kérdés: Magasabb vezetői beosztásban lévő közalkalmazott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizethető-e végkielégítés, illetve bármilyen más jogcímen jutalom, rendkívüli juttatás? Amennyiben igen, vonatkozik-e annak mértékére valamilyen korlát, például a Kjt. 77. §-ának (3) bekezdése szerint?
4. cikk / 412 Jóléti célú pénzeszköz fogalma
Kérdés: Az Mt. 263. §-a értelmében a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Mit kell érteni a jóléti célú pénzeszközök alatt?
5. cikk / 412 Köztisztviselői cafeteriajuttatás legkisebb összege – ha a törvénynél magasabb összegű az önkormányzati illetményalap
Kérdés: A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése alapján a kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A jogszabály 132. §-a szerint az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Jelenleg ez az összeg 38.650 Ft. Abban az esetben, ha a helyi képviselő-testület a törvény által meghatározottnál magasabb illetményalapot határoz meg a hivatal vonatkozásában, melyik illetményalapot kell alapul venni a cafeteria minimális összegének meghatározása során?
6. cikk / 412 Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
7. cikk / 412 Cafeteria szülési szabadság alatt
Kérdés: Köztisztviselő kolléganőnk 2024. április 25-től CSED-et vesz igénybe. Véleményünk szerint ezen időtartamra nem jogosult cafeteriajuttatásra. Viszont a Kttv. 110. §-ának (5) bekezdése szerint a szülési szabadság időtartamát munkában töltött időnek kell tekinteni. Ez alapján jogos-e a cafeteriajuttatás folyósítása a CSED alatt?
8. cikk / 412 Más munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő beszámítása
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalónak más munkáltatóval fennálló munkaviszonyát „beszámítsa”, azaz úgy tekintse, mintha az ő alkalmazásában állt volna a munkavállaló mindvégig? Ha ilyen lehetséges, milyen munkajogi jogintézmények szempontjából jöhet számításba az így beszámított idő (pl. felmondási idő, végkielégítés stb.)?
9. cikk / 412 Jubileumi jutalom – nem jár munkaviszonyban
Kérdés: Önkormányzatunknál a telefonközpontos és a gépkocsivezető – mint fizikai alkalmazott – 2001-ben kikerült az Mt. hatálya alá. Az akkori tájékoztatás, átsorolás a Ktv. 107. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kimondta, hogy „A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, …továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett”. A Kttv. jelenlegi 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Ktv. alatt megszerzett jogosultsági időt a jubileumi jutalomra jogosító időnél figyelembe kell venni. A fenti jogszabályváltozások ellenére a jelenleg Mt. alá tartozó fizikai állományba tartozó munkaviszonyos munkavállaló részére kifizethető-e a 25, illetve 30 éves jubileumi jutalom összege?
10. cikk / 412 Bírósági ülnök munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Mentesül-e az ülnök a munkahelyén a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha bírósági ülnöki feladatot lát el, és részt vesz egy tárgyaláson e minőségében? Ha igen, akkor díjazás is megilleti a munkáltatójától, azaz fizetett a távolléte?