Találati lista:
11. cikk / 161 Köztisztviselői fizetés nélküli szabadság és a helyettesítés díja
Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?
12. cikk / 161 Személyi illetmény megállapítása és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
13. cikk / 161 Önkormányzati fenntartású munkáltató – a vezetői pályázat kiírásának hatásköre
Kérdés: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, önkormányzati tulajdonú intézmény intézményvezetője, igazgatója (magasabb vezető) álláshelyére a vezetői megbízásra vonatkozó pályázati kiírás a képviselő-testület vagy a polgármester hatásköre? Elegendő-e, ha a pályázati eljárás során beérkezett pályázatok felett az érdemi döntést a képviselő-testület hozza meg, a jogszabálynak megfelelő kiírásról a polgármester dönt? Az érintett jogviszonyokhoz tartozó jogszabályok: a Ptk., az Mt., a Kjt., valamint a Púétv.
14. cikk / 161 Óvónő jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?
15. cikk / 161 Munkáltatói intézkedés iratőrzési határideje
Kérdés: A munkáltató önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézményben az Mt. hatálya alá tartoznak a munkavállalók 2020. november 1. napjától, jogviszonyváltás okán. Az egyik munkavállaló bepanaszolta a másikat, az ügy kivizsgálásra került, melynek eredményeképpen a bepanaszolt munkavállaló kapott egy levelet a munkáltatótól, miszerint a panasz megalapozott, ezért felhívták, a jövőben tartózkodjon hasonló magatartás tanúsításától. Továbbá kifejtették, hogy az intézkedés nem munkajogi szankció, hanem a megfelelő munkahelyi viselkedésre vonatkozóan a munkáltató elvárásait megfogalmazó utasítás. A munkavállaló felvetésére kapott a munkáltatótól egy adatvédelmi tájékoztatót, melyben rögzítésre került, az adatkezelés időtartamát a munkajogi elévülési idő határozza meg, ami három év. Ez letelt. Ugyanakkor a munkáltatónál hatályos iratkezelési szabályzat alapján a személyi dossziék anyagai (többek között a fegyelmi határozat) megőrzési ideje 50 év. A kivizsgálással kapcsolatos iratok (jegyzőkönyvek), valamint a munkavállalóra vonatkozó utasítást meddig tárolhatja a munkáltató, illetve mi a teendő velük?
16. cikk / 161 Alapilletmény-eltérítés – jogosultság és jogkör
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e alapilletmény-eltérítésre év közben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján? Az alapilletmény-eltérítésről a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
17. cikk / 161 Jegyző felügyelőbizottsági tagsága
Kérdés: Lehet-e a jegyző felügyelőbizottsági tag olyan gazdasági társaságnál, mely több önkormányzat kizárólagos tulajdonában van, ha az érintett jegyző önkormányzatának tulajdonjoga csekély mértékű az adott gazdasági társaságban? A Kttv. 85. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 87. § (1) és (4) bekezdése, valamint 246. § (1) bekezdése és 251. §-a alapján úgy értelmezzük, mindez a munkáltató, jelesül a polgármester előzetes engedélyével lehetséges.
18. cikk / 161 Jegyzői munkakör átadása
Kérdés: Jegyzőnk nyugdíjba megy a nők negyven évvel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultság megszerzésével 2025. augusztus 31. napjával. A felmentési ideje két hónap, ebből július hónapot kell ledolgoznia, augusztusban már a munkavégzés alóli felmentését tölti. Az új jegyző csak szeptember 1-jével áll munkába. A jegyző kinek adja át a munkakört július végén?
19. cikk / 161 Aljegyzői poszt betöltése – hivatalon belülről
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal aljegyzője nyugdíjba megy. Kötelező-e pályázatot kiírni az aljegyzői tisztség betöltésére akkor is, ha dolgozik a hivatalnál az előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő? Amennyiben az említett köztisztviselő kerülne kiválasztásra, kinevezhető-e a már meglévő kinevezésének a módosításával? Ha igen, kell-e próbaidőt kikötni?
20. cikk / 161 Személyi illetmény elvesztése áthelyezéskor
Kérdés: A Kttv. 133. §-ának (7) bekezdése értelmében a köztisztviselő év közben történő végleges áthelyezése esetén – eltérő megállapodás hiányában – a korábbi munkáltató által megállapított eltérítés mértékére jogosult az áthelyezést kérő szervnél is. Alkalmazható olyan közszolgálati tisztviselő végleges áthelyezés esetén, aki személyi illetménnyel rendelkezik az áthelyező szervnél?
